- Show-műsor volt karantén – Bár az első Hold-utazás igenis valóságos volt, a visszatérést követő elzárás nem

Azok az intézkedések, amelyeket a NASA a Holdról visszatérő űrhajósok, Neil Armstrong, Michael Collins és Edwin Aldrin esetében alkalmazott, hogy megóvja a Földet idegen mikrobáktól, sokkal inkább showműsornak vélhetők, mint hatásos cselekvésnek. Az asztronauták 21 napot töltöttek karanténban, egyrészt hogy kiderüljön, nem találkoztak-e idegen mikrobákkal, másrészt, ha igen, megóvják azokat, hiszen azok a Földön kívüli életet bizonyíthatják - derül ki a Chicagói Egyetem tudományos folyóirata, az Isis júniusi számában megjelent tanulmányból. 

Ahhoz a széleskörű félelemhez, hogy az Apollo 11 űrhajósai, akik először léptek a Holdra 1969. július 20-án, hozhatnak vissza a Földre valamilyen emberiségre veszélyes mikrobát, Michael Chrictonnak a két hónappal korábban megjelent Az Androméda-törzs című regénye is hozzájárult. Ebben egy űrből származó agresszív vírus az emberi vért száraz porrá változtatja, és gyakorlatilag leküzdhetetlen, olyan gyorsan mutálódik. Az persze, hogy a NASA jóval korábban, már 1963-tól kezdve elkezdett felkészült arra, hogy egy ,,back contamination” (visszatérési fertőzés) ellen védekezzen a Hold-utazást követően, nyilván nem kizárólag az irodalomnak és a filmeknek köszönhető. Együttműködve a megfelelő szövetségi hivatalokkal, szolgálatokkal kidolgozták a karanténprotokollt a az űrhajósok, a felszerelések, a minták és a visszatérő egység számára is. Azonban annak ellenére, hogy a NASA biztosította a politikusokat és az aggódó közvéleményt arról, hogy megfelelő biztonsági intézkedéseket tett egy esetleges holdbéli vírus elszabadulása ellen, valójában ezek sokkal inkább az űrhajósokat védték, mint a többi embert. Az Apollo 11 karanténterv több olyan biztonsági réssel bírt, amelyek miatt baj történhetett volna - ha a léteznek a veszélyes holdi mikrobák.

A NASA Houstonban állította fel karanténállomást, a Lunar Receiving Laboratory-t (Holdi Fogadó Laboratórium), hogy megakadályozza, hogy a visszatérő tárgyakon utazó idegen csírák kiszökjenek a földi természetbe. Az Apollo 11 legénységét azonnal ide kísérték. Csakúgy karanténba vonult az a 24 NASA alkalmazott, akik földetérésükkor segítette őket.

Felszínesen szemlélve az intézkedések megfelelőnek tűntek, de dacára a beleölt sok millió dollárnak és tudásnak, nagyrészt csak a show-t szolgálták. ,,A karanténprotokoll sikeresnek tűnt, de csak azért, mert szükségtelen volt” - írta Dagomar Degroot, a Georgetown University környzeti történész porfesszora, a tanulmány szerzője. Sőt mi több, maga a NASA is tudta, hogy az intézkedései valószínűleg nem megfelelők: hiszen amikor a kapszula leszállt az Atlanti-óceánba, az ajtaját teljesen ki kellett nyitni, hogy az űrhajósok kiszállhassanak, a levegőjét pedig már akkor elkezdték kiszellőztetni, amikor visszatért a légkörbe, hogy Armstrongék nehogy CO2-mérgezést kapjanak. Ugyanakkor azt is tudták, hogy az esélye annak, hogy a küldetés mikrobákkal tér vissza, extrém alacsony volt.

És valóban nem valószínű, hogy a Holdon nemzedékek óta, emberek nélkül fejlődő mikrobák veszélyt jelenthettek volna ránk. Végeredményben azonban az Apollo 11 karanténprotokolljának kudarca lecke az ezután következő, a Marsra és azon túl merészkedő küldetések számára, amelyek mintákkal és emberekkel térnek vissza. Az ugyanis, hogy a vörös bolygón vagy légkörében veszélyes idegen életformák lehetnek sokkal valószínűbb, mint az, hogy a Holdon. Erről 2020-ban a NASA új belső direktívát adott ki, aminek a célja, hogy megerősítse a NASA elkötelezettségét az odautakon és visszafelé bekövetkezhető káros fertőzések elkerülése iránt.