A globális felmelegedés következményeként olyan új, rendkívül veszélyes kórokozókat hordozó fajok is megjelentek Európában, amelyek korábban nem fordultak elő. Köztük található a krími-kongói vérzéses lázat (CCHF) terjesztő kullancsfajok, amelyek már Magyarországon is felbukkantak. A betegség influenzaszerű tünetekkel kezdődik, és gyakran szervelégtelenséghez vezethet. A fertőzés a betegek 10–40 százaléka esetében halálos lehet. Bár Európában ma még ritka, a CCHF komoly kihívásokat jelent.
A betegséget egy olyan kullancstípusban lévő vírus okozza, amely fiatal egyedként apró állatokon élősködik, majd felnőttként nagyobbakra, például haszonállatokra költözik át. Egy fertőzött kullancs több ezer fertőzött tojást képes lerakni. A fiatal kullancsok kis emlősökön, például nyulakon, valamint madarakon élősködnek. Utóbbiak lehetővé teszik a kullancsok számára, hogy könnyedén eljussanak új területekre.
A betegség új országokban való megjelenése azért is veszélyes, mert előfordulhat, hogy az orvosok nehezen tudják beazonosítani. „Nincs jó vírusellenes gyógyszer, nincs jóváhagyott oltóanyag, és a betegséget sem ismerjük teljes egészében" - nyilatkozta a Horizon magazinnak Ali Mirazimi, a svédországi Karolinska Intézet virológusa. Ez azt jelenti, hogy az orvosoknak nincs más választásuk, mint az általános orvosi kezelésre hagyatkozni, vagyis folyadékokat, gyógyszereket, szükség esetén pedig intenzív ellátást biztosítani. Egy másik kihívás, hogy a vérzéses lázzal fertőzött személy szoros érintkezés esetén nyállal és verejtékkel terjeszteni tudja a betegséget. Ez kockázatot jelent a családtagokra, valamint a személyt kezelő orvosokra és ápolókra.
Az EU új tesztelési lehetőségeket és vakcinát keres a fertőzésre. Egy 2019-2022 között az Európai Unió által finanszírozott projekt középpontjában a tesztek fejlesztése állt. Ennek eredményeként fejlesztettek ki a Covid-19 gyorstesztekhez hasonló, könnyen használható tesztet. Ezek előnye, hogy nemcsak a CCHF, hanem más vírusos vérzéses lázak kimutatására is képesek – egy olyan csoportról van szó, amely magában foglalja az ebola-, a Marburg- és a Lassa-vírusokat.
A vérzéses lázakat okozó vírusok általában olyan állatokban élnek, mint a denevérek – ami igaz az ebola és a Marburg esetében –, és ritkán kerülnek át az emberekre. Ha viszont megtörténik a fertőzés, sok ember immunrendszere olyan hevesen küzd a betolakodóval, hogy halálos szervkárosodás következik be. A vírusok gyakran néhány hét után eltűnnek a szervezetből, de az immunválasz vérzést okoz. A kutatók jelenleg tanulmányozzák a CCHF-et, hogy megértsék a vírusra adott immunválaszt.
Ez a kutatás kapcsolódik egy másik uniós finanszírozású kezdeményezéshez, a vakcina kifejlesztésén dolgozó projekthez. A Svédországból induló kezdeményezés 2017-ben kezdődött, és idén júniusban fejeződik be. Eddig kétféle védőoltást fejlesztettek ki. A tervezett utókövetési munka során Svédországban az év vége felé vagy 2024 elején vakcinabiztonsági vizsgálatokat végeznek majd. A vakcina hatásosságának bizonyítására irányuló III. fázisú vizsgálatokat ezután várhatóan Törökországban végzik el.
Az oltóanyag a leginkább veszélyeztetett személyeket, vagyis a frontvonalban dolgozókat célozza meg. Idetartoznak az orvosok, az ápolók, az állatorvosok, a vágóhidakon dolgozók és esetleg az endémiás területeken (folyamatos megbetegedések egy régióban) tartózkodó turisták is.
A cikk eredetileg a Horizon magazinban, az Európai Unió kutatási és innovációs magazinjában jelent meg.
