;

Moldova;Dnyipro;vizierőmű;orosz-ukrán háború;gagauzok;

- Határátlépés

A Nova Kahovka-i erőmű víztározójának felrobbanása Oroszország Ukrajna ellen folytatott "speciális hadműveletének" új, minden eddiginél kegyetlenebb szakaszát vezette be. Putyin ugyan rögtön az ukránokat vádolta meg a robbantással, és nemzetközi vizsgálatot sürgetett, de a műholdak és a földmozgásokat mérő érzékeny műszerek korában nehéz a tényeket elkendőzni. Az első órákban lehetett még véletlen balesetre gondolni, ezt azóta megcáfolták. Norvég földrengéskutatók igazolták a robbantás tényét. Nagy valószínűséggel oroszok voltak az elkövetők.

Egyértelműen a védtelen civil lakosság életét fenyegető terrorcselekmény történt. A kahovkai erőmű csak csekély mértékben járult hozzá az energiatermeléshez, de jelentős szerepe volt egy hatalmas térség vízellátásában. A robbanás következtében mintegy 80 település került veszélybe, több tízezer embert kell kilakoltatni. Sok dél-ukrajnai város, főleg a herszoni és zaporizzsjai területen súlyos vízellátási gondokkal szembesül, köztük Zelenszkij szülővárosa, a nagy ipari központ, Krivij Rih. Humanitárius katasztrófa fenyeget, százezrek maradhatnak ivóvíz nélkül.

A növénytermesztés is bajba került. Ukrajna egész déli részén meglehetősen aszályos a klíma, a térséget öntözőcsatornák hálózták be, ezek a kahovkai tározóból származó vízzel látták el a földeket. Ennek kiesésével a lakosság élelmiszerrel való ellátása is nehézzé válik.

A helyreállítás nemcsak sokba kerül majd a háború által amúgy is kivéreztetett ukrán gazdaságnak, de sokáig is tart. Szakértők szerint az erőmű és a gát helyreállítása legjobb esetben is legalább öt-hét év, aztán még több évet vesz igénybe a tározó feltöltése. A robbantás előtti állapot legkorábban tíz év múlva állhat helyre.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa összeült az ügyben. Döntésük alapján áramfejlesztőket, mobil víztisztító berendezéseket és árvízkárok elhárításában jártas szakembereket küldenek a területre.

Az ukrajnai katasztrófahelyzet a nyugati világban együttérzést és segítőkészséget váltott ki. De a magyar kormányfő, aki nemrégiben kapta meg Kirill pátriárkától a Dicsőség és becsület érdemérmet – tavaly ugyanezzel helyettesét, Semjén Zsoltot tisztelte meg a KGB-s besúgó múltjáról és maffiapénzekből felduzzasztott vagyonáról hírhedt ortodox egyházfő –, nem mutatja sem a nyugtalanság, sem az együttérzés jeleit. A magyar külügyminiszter, a Barátság-díj kitüntetettje sem lát semmi különöset abban a furcsa diplomáciai lépésben, hogy orosz barátjuk éppen Magyarországra küld tizenegy ukrán állampolgárságú, magyar nemzetiségű hadifoglyot.

A magyar kormány feje ebben a kiélezett nemzetközi helyzetben Türkmenisztánba látogat, mert - mint mondta - a háborúpárti nyugattal szemben csak a keleti országok harcolnak vele együtt hősiesen a háború eszkalálódása ellen.

Apropó: eszkalálódás.

Az orosz politika régóta rossz szemmel nézi Moldova csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz. Lavrov külügyminiszter már tavaly ősszel többször célzott rá, hogy segíteni fogják a gagauzok függetlenedését Moldovától. Ennek az ortodox keresztény türk népnek a legnagyobb része egy autonóm tartományban él Moldova déli részén.

Jól emlékszünk, az Ukrajna elleni „speciális hadművelet” megkezdését is azzal indokolták orosz részről, hogy meg kell védeniük a két kelet-ukrajnai terület orosz és oroszbarát lakosait az ukránok állítólagos kegyetlenkedéseivel szemben. Az áldozat szerepét most a gagauzokra osztották ki. Az áprilisi tartományi választásokon mindenesetre egy nyíltan oroszbarát párt képviselői győztek, a hírek szerint a területen megjelenő orosz titkosszolgálati erők tevékeny támogatásának köszönhetően.

A magyar külpolitika is felfigyelt erre a régióra. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott idén februárban Comratba, a 135 ezres lélekszámú Gagauz Autonóm Tartomány fővárosába utazott, és a „nemzeti kisebbségek védelmének” megerősítésére, önállósodásra biztatta a gagauzokat. Ezzel nyíltan támogatta az orosz eszkalációs politikát.

Orbán Viktor május utolsó napjaiban Moldova fővárosába látogatott, hogy részt vegyen az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján. Célja, ahogy mondta, a következetes békepárti álláspont erősítése volt.

A médiát bejárta a két kormányfő repülőtéri találkozását megörökítő video. Maia Sandu hevesen elrántotta kezét a júdási kézcsók elől.