– Új seriff van a városban, és ez a közösségi média – mondta lapunknak Merkovity Norbert a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense arról a jelenségről, hogy a politikusok egyre gyakrabban saját közösségi oldalukon osztanak meg a lakosság számára fontos híreket.
Legutóbb például Szalay-Bobrovniczky Kristóf, honvédelmi miniszter május 29-én 20:07 perckor közleményként tette közzé saját közösségi oldalán, hogy magyar katonák sérültek meg Koszovóban. A hír csak ezután jelent meg tárcája Facebook-oldalán, majd az Országos Sajtószolgálatnál. Az incidensről először a hvg.hu adott hírt, de kormányzati kommunikációban Szalay-Bobrovniczky közösségi oldala volt az elsődleges hírforrás. Nemcsak a miniszterek, hanem főnökük is előszeretettel használja a Facebookot: Orbán Viktor a Covid-19-járvány híreit gyakran ott osztotta meg, de 2022 decemberében a 15 százalékos nyugdíjemelést is itt kommunikálta egy videó keretében.
Több mint 20 magyar békefenntartó sebesült meg a koszovói zavargásokban, heten súlyos sérüléseket szereztekHazaszállítottak tizenkét Koszovóban megsérült magyar katonátAz internet lehetőségeit nem fideszes politikus használta ki először Magyarországon. Merkovity Norbert elmondta, hogy az egyik első ilyen eset amire emlékszik, mikor 2006-ban Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő saját blogjáról tudta meg a sajtó, hogy megérkezett Magyarországra a madárinfluenza. – Akkor még felszisszent a média, ma már ez teljesen megszokott eseménnyé vált. A közösségi média megjelenése a politikai kommunikációt is formálta, a önperszonalizáció irányába fordította a politikusokat. Az ilyen kemény információk, hírek, mint akár a madárinfluenza vagy a koszovói eset, többek közt azt a célt szolgálják, hogy az egyéb tartalmak mellett szakértői szerepüket is erősíthetik a politikusok. Ráadásul megvan az előnye, hogy ki tudják kerülni a médiát, kapuőrök nélkül tudják eljuttatni az üzeneteiket. A hitelesség már más kérdés, mivel a közösségi médiában mindent és annak az ellenkezőjét is fellelhetjük – fogalmazott a Népszavának.
Bene Márton, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa lapunknak azt mondta, a politikusok oldalai többek között átvették a sajtótájékoztatók szerepét, a posztok sok esetben az újságíróknak szólnak. – Ez a folyamat évek óta zajlik, ugyanakkor 2019-ben egy fontosabb változást is láthattunk. Míg addig az ellenzéki politikusok domináltak a közösségi médiában, azóta a kormánypárt is erősített, sok tekintetben le is hagyta az ellenzéket – fogalmazott.
Azon túl, hogy fontos színtérré vált a politikai kommunikációban és a hírmegosztásban is a közösségi média, a kérdés, hogy mennyit profitál ez a pártoknak, és milyen formában. Merkovity Norbert szerint ellentmondásosak-e téren a kutatások, például egy brit tanulmány arra jutott, hogy az internetes népszerűségből nem lehet előrejelezni a választások kimenetelét. Ugyanakkor saját kutatásuk szerint azok a kedvelések, amelyek nem hirdetés útján gyűjtenek a politikusok, valamennyit mégis előrejelezhetnek. Bene Márton hozzátette, ha valakinek a posztját többen osztják meg, akkor van arra vonatkozó kutatási adat, hogy a választáson többen szavaznak rá. Ugyanakkor nem kell nagy hatásra gondolni, néhány szavazatot hozhat a politikus számára – mondta.
Viszont a pártok jelentősége közösségi médiától függetlenül, és azzal együtt is kezd háttérbe szorulni, míg a politikusok személye egyre inkább előtérbe került. Ez a számokon is meglátszik. Míg Orbán Viktor oldalának követői 1,2 millióan vannak, addig a Fidesz közösségi oldalát csak 366 ezren követik. Gyurcsány Ferencet 325 ezren, míg a Demokratikus Koalíciót 185 ezren. A legtöbb pártra igaz, hogy a politikusaik zömének több követőjük van, mint a párt, ahova tartoznak.
