Erkölcsi és szakmai okokra egyaránt hivatkozva utasítja el a Magyar Orvosi Kamara (MOK) az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) által készített, új, állami Orvos Etikai Kódex tervezetét. A köztestület a honlapján tette közzé kritikai észrevételeit. Egyebek mellett nehezményezték, hogy gyakorlatilag hazugságra építve vették el a kamara erkölcsi szabály alkotási jogát, ami a MOK számára elfogadhatatlan.
A parlament februárban az orvos kamarai tagság kötelező voltának megszüntetésével együtt az etikai eljárásokat is elvette a köztestülettől és utóbbit azonnal az állami ETT-re bízta. A folyó ügyeket is érintették, ám ehhez akkor sem új etikai kódexet, sem új eljárásrendet nem határoztak meg. A döntés a kamara tárgyalások kikényszerítését célzó nyomásgyakorlására volt válasz a kormány részéről. A fennálló helyzet alapjogi sérelmet is jelent, hiszen a törvénymódosítása óta nem sikerült az etikai ügyeket észszerű határidőn belül kivizsgálni és lezárni. Az újabb panaszok benyújtásának módja is tisztázatlan mind a mai napig.
Villámgyorsan megszavazta a Magyar Orvosi Kamara szétverését a fideszes parlamenti többségA MOK szakmai értékelésében hiányolja az etikai eljárások szabályainak, intézmény rendszerének leírását, az etikai vétségek pontos definícióját. Azt is megjegyzik, meglehetősen sajátos helyzetet teremt, hogy a februárban elfogadott törvény a kormány feladatául szabta az eljárási részlet szabályok meghatározását, ám ez a mai napig nem készült el, így a kódex-javaslatot anélkül kell véleményezni, hogy ismerhetnék annak alkalmazási kereteit.
Korábban évente körülbelül 700 panasz érkezett az orvosi kamara országos etikai bizottságához, ennek 30 százalékában indult eljárás. Azaz az év első negyedében valószínűleg mintegy 150-170 új panasz vizsgálatát kellett volna már elindítani. Ám a folyamatban lévő néhány tucatnyi ügy a kamara jogfosztását deklaráló jogszabály kihirdetése óta áll.
A köztestület elnöksége szerint olyan fontos részek hiányoznak a tervezetből, mint az,
amely az orvos kötelezettségeként írná elő, hogy az ellátás biztonságát veszélyeztető körülményeket jelezze a hatóságoknak.
De az is, hogy „ha olyan végletes szituáció alakul ki, hogy az élet áll az élettel szemben, akkor az orvosi szempontból jobban védhető életet kell előnyben részesíteni a kevésbé esélyessel szemben.”
Vagy, hogy a járvány idején nem szabad különbséget tenni a fertőzöttek és a más betegséggel küzdők ellátása között.
Ezekre a helyzetekre legfontosabb etikai rendező elvnek – a kamara szerint – a lehető legtöbb emberi élet megmentése, illetve a lehető legtöbb egészségkárosodás elkerülésének kell lennie, és ezt az etikai kódexnek feltétlenül rögzítenie kellene. Megjegyzik: az ETT által készített kódex-tervezet számos szűkítést, értelmezési nehézséget, vagy éppen ellenkezőleg értelmezési szabadságot ad. Végül azt javasolják,
hogy amennyiben a belügyminisztérium új orvos etikai kódexet akar megjelentetni, akkor használják a MOK jelenlegi kódexét, legfeljebb töröljék belőle a kötelező tagsággal kapcsolatos részeket.
Az ETT kódex-tervezete nyilvánosan még nem érhető el, a lapunkhoz eljutott példánya 15 oldalon foglalja össze az orvosetikai szabályokat. Hatálya a Magyarország területén elkövetett etikai vétségekre terjed ki. A kódex-tervezet külön-külön részekben taglalja általánosságban az etikus orvosi magatartást, az orvos-beteg kapcsolatot, a beteg tájékoztatását, a születés körüli orvosi magatartás, a genetikai vizsgálatokkal kapcsolatos, és az életvégi helyzetben való viselkedés szabályait. Ezen felül kitér a kollegiális viszonyokra, az üzleti és kereskedelmi kapcsolatokra és az egészségvédelmi ismeretterjesztés magatartási szabályaira. Míg például
a MOK kódexe egyértelműen tiltotta, hogy drog, alkohol hatása alatt az orvos beteget lásson el, az új kódex megengedőbb, mivel sürgős szükséget ezekben a helyzetekben kivételként kezeli.
Az új-kódex szerint az orvosnak a beteg kérése ellenére is meg kell tagadnia azt a kezelést, amellyel szakmai okokból nem ért egyet. De a sürgős-szükség helyzetek kivételével vissza is utasíthatja, illetve megszakíthatja a terápiát,
ha a beteg az orvos kezelési javaslatait nem tartja be, vagy ha a beteg a betegségével, annak esetleg más orvos által is folytatott kezelésével kapcsolatos információkról a kezelő orvosát nem tájékoztatja.
A kódex-tervezet az orvos-beteg kapcsolatát taglaló részben hangsúlyozza: az orvosok szemlélete, világnézete lehet nagyon különböző, de a betegek ellátásban nem tehetnek megkülönböztetést és munkájukat minden betegük szolgálatában egyformán kell végezniük. Tiszteletben kell tartaniuk a beteg önrendelkezési jogát. E rész egyértelműen tiltja, hogy az orvos csupán oktatási célból végezzen invazív (testbe hatoló) beavatkozást a betegen. Valamint azt is, hogy a páciensével közvetett vagy közvetlen kereskedelmi üzleti kapcsolatba kerüljön.
A betegtájékoztatásról szóló részben kitérnek arra is, hogy az orvosnak korrekt tájékoztatást kell adnia a kezelésről,
azaz az adott betegséget nem tüntetheti fel a valóságnál súlyosabbnak, de nem is ígérhet olyan eredményt, amelyre az orvostudomány adott állása szerint a beteg nem számíthat.
