- Diktálják a hirdetéseket: erővel betonozza be a kormány Garancsi Istvánt a fővárosi reklámbizniszbe

– Tipikus NER-csapdát állított fel a Fidesz, majd amikor a fővárosnak mégis sikerült kihúznia belőle a lábát, fogta magát és erővel rácsapta – összegzi plasztikusan a fővárosi lámpaoszlopok hasznosítására kiírt reklám körüli felfordulást Baranyi Krisztina. A IX. kerületi polgármesternek hathatós szerepe volt abban, hogy a Fővárosi Közgyűlés májusi ülésén nem kapta meg a többség támogatását a városvezetés javaslata, amely 5+5 évre hasznosítási szerződést kötött volna a NER két oszlopos tagjának - Garancsi Istvánnak és Pintér Sándor volt államtitkárának - cégével.

Ahogy arról a Népszava elsőként írt: az idén lejárt a közvilágítási oszlopok hasznosítási szerződése, így a fővárosi önkormányzat tendert hirdetett a folytatásra. Mindjárt kettőt: az egyik a reklámcélú hasznosításra, a másik a „közlekedéssel összefüggő adatokat keletkeztető berendezések telepítésére” vonatkozott. Magyarul az oszlopokon fityegő elefántfülekre, illetve kamerák felszerelésére.

A tender eredményeként megkötendő szerződés alapkörben 5 évre szólt volna, de további 5 évre meghosszabbítható. A pályázat két szempontból is jelentős. Egyrészt a lámpaoszlopok hirdetései sok milliárdos hasznot hajtanak. A pályázati kiírásban napi nettó 381 forintos (áfával 476 forintos) minimális haszonbérleti díj szerepelt oszloponként, amivel fillérre megegyező ajánlatot adott be a szerződés korábbi birtokosa, az Orbán Viktor kormányfővővel közismerten jó viszonyt ápoló Garancsi István tulajdonában lévő ESMA. A cég eddig napi nettó 250 forintot adott oszloponként. Csakhogy a hirdetőktől már a 2019-es önkormányzati választás előtti kampányban 80 ezret kért ugyanezért a cég. A nyereség másik fele az önbevalláson alapuló fizetésből ered, lévén a főváros nem ellenőrzi, hogy mennyi lámpaoszlopot használ a meglévő több mint 44 ezerből hirdetőfelületként a cég, hanem elfogadja az ESMA által közölt adatot.

De még a pénznél is fontosabb a politikai haszon. A fővárosi közterületi reklámtortán ugyanis a lámpaoszlopokat felügyelő Garancsi István mellett a hirdetőoszlopokat birtokló céget a Fidesz korábbi pénztárnokától felvásárló Mészáros Lőrinc, valamint az Orbán-kormánnyal kellemesen együttműködő francia érdekeltségű JCDecaux Hungary Zrt. osztozik. Az új szerződésben ugyan külön passzus rendelkezett volna arról, hogy a lámpaoszlopokon nem lehet politikai, illetve társadalmi célú hirdetéseket elhelyezni, de a jövő évi önkormányzati, illetve uniós választásokig bőven lett volna idő módosítani a szerződést, vagy felülről rendeleti úton átírni a rendelkezést.

Ehhez a módszerhez folyamodott a kormány most is. Miután a Fővárosi Közgyűlésben Baranyi Krisztina és a Demokratikus Koalíció (DK) szavazatainak hiányában nem lett meg a döntéshez szükséges többség – kissé meglepő módon még a fővárosi Fidesz-frakcióban is akadt három képviselő, aki nem támogatta Garancsi bebetonozását a fővárosi reklámbizniszbe – néhány napra rá megjelent egy közlekedési tárgyú kormányrendelet, amely a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva kimondta, hogy az ESMA 2018-as szerződése a veszélyhelyzet végéig érvényben marad – szúrta ki a 444.

Csakhogy a Népszava információi szerint

Az út nyitva áll, hiszen a tendert Baranyi javaslata ellenére sem nyilvánították se eredménytelennek, se érvénytelennek. A ferencvárosi polgármester szerint nyílt titok, hogy azért érkezett egyetlen ajánlat a felhívásra, mert a többi érdekelt céget vagy megfélemlítették, vagy saját maga ismerte fel, hogy nem érdemes begyűjteni egy ilyen erős ellenséget. Az ellenzéki politikus úgy véli, hogy a szerződéskötésből származó bevétel – tekintettel a fővárosi önkormányzat kivérzett pénzügyi állapotára – ugyan nagyon fontos lenne, de valójában olyan mikrocsepp, amely a csőd elkerülésében nem igazán számottevő tényező. Éppen ezért továbbra is úgy tartja, hogy a szerződést nem szabad aláírni.

– összegez a politikus, aki szerint ennél még az is jobb, ha a lámpaoszlopokat az önkormányzat marketing cége, a Budapest Brand használja fővárosi programok, események hirdetésére.

Hasonló állásponton van a DK is. A Népszava információi szerint már volt erről egyeztetés a városvezetéssel, de a párt abba se hajlandó belemenni, hogy újra közgyűlés elé vigyék az ügyet. Mint mondják: nem változott a véleményük: a főváros ne etesse a NER-t. Baranyi és a DK támogatása nélkül az ellenzéki városvezetésnek a Fidesszel kellene összefognia, hogy meglegyen a többség.

– magyarázza Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki egyelőre nem tudott arra a kérdésünkre válaszolni, hogy a következő, június végi közgyűlésen terítékre kerül-e újra a téma.

Baranyi Krisztina azonban tovább menne. „Azt fogom javasolni a városvezetésnek, hogy forduljunk az Alkotmánybírósághoz, lévén minden bizonnyal alaptörvény-ellenes, hogy a kormány a háborús veszélyre hivatkozva nyúljon bele egy tender elbírálásába, illetve tartson életben egy reklámszerződést”. A polgármester még nem egyeztetett a javaslatról a városvezetéssel és a pártokkal.