;

euró;

- Kell-e nekünk euró?

Az irántunk valamicskét is érdeklődő kormányok és szakértők aligha kapták fel a fejüket, amikor arról értesültek, hogy Matolcsy György jegybankelnök nem kevesebbet jelentett be a közszolgálati rádió egyik műsorában, minthogy, "ha Magyarország eléri az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjének nagyjából 90 százalékát, akkor már felkészült lesz arra, hogy be lehessen vezetni az eurót." (Az Eurostat adatai szerint 77 százalék körül járhatunk.)

Az elnök a céldátumot 2030-ra tette, ami azért is érdekes, mert Varga Mihály pénzügyminiszter akárhányszor szóba került eddig az európai közös pénz bevezetésének időpontja, mindig kijelentette: céldátumunk pedig nincs! Vagyis az MNB és a kormány álláspontja merőben különböző, bár Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter időnként maga is emlegetni szokta ezt a 90 százalékos belépési küszöböt, amelynek eredete eléggé homályos. Különösen annak ismeretében, hogy az év eleje óta már euróövezeti tag Horvátország 73 százalékon áll, s a belépését egyre komolyabban fontolgató Románia is nagyjából velünk van egy szinten. Ugyanakkor Matolcsy általános érvénnyel ki is mondta, hogy a jegybank "mindenki számára érthető álláspontja: kötelező bevezetnünk az eurót". Ez bizony kései felismerés, hiszen csaknem két évtizedes uniós tagságunk feltételei között vállaltuk.

A pénzvilág viszont jogosan óvatosan kezeli az elnök "megvilágosodását". Hiszen röpke négy esztendővel ezelőtt a Financial Times brit pénzügyi lapban írt véleménycikkében - abban az időben felettébb szorgalmasan gyakorolta ezt a műfajt -, még „káros és meddő álomnak”, „stratégiai hibának” nevezte az eurót. Felettébb szélsőséges álláspontját azt követően fejtette ki, hogy pár nappal korábban egy budapesti rendezvényen még egy jövőbeli, közös, aranyalapú eurázsiai kriptovaluta létrehozásáról szónokolt. Akkori víziója szerint, tehát nem érdemes az euróval bajlódni, helyette - egyébként Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök és kommunista pártfőtitkár elképzeléseit követve -, sokkal merészebb lépésre lenne szükség, egy két földrészre kiterjedő, közös számlapénzre. Az euró bevezetésének előkészítését - a több évtizedes tapasztalattal rendelkező - Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke már 2024 végére reálisnak tartja. A három tagú Tanács egyik tagja Matolcsy György, aki még nemzetgazdasági miniszterként 2011-ben az euró bevezetését 2020-ra jósolta.

Az euró bevezetésétől Nagy Márton miniszter erősen ódzkodik. Sőt, a közös pénz bevezetésének elodázását tetézi az amúgy a gazdaságból nagyon hiányzó uniós források lekicsinylésével. Állítása szerint ezek "...nem dominánsak a gazdaság finanszírozásában. Könnyen kiváltható forrás." Mint az MNB egykori alelnöke pontosan tudja, hogy állítása hamis. Az igaz, hogy a két éve befagyott uniós támogatást drágán ugyan, de ki lehet váltani. Ezzel szemben a többi tagállam ingyen, vagy olcsón megkapja a fejlesztési és helyreállítási forrásokat, míg nekünk a magunk okozta, és egyre növekvő versenyhátrány jut.