– A lakossági célú távfűtés állami támogatásának esetleges megszüntetése – a tavaly októbertől idén szeptemberig tartó távhőár szabályozási év gázáraival számítva – egymillió forinttal dobná meg évente egy átlagos távhős lakás rezsiszámláját. A most októbertől induló új árszabályozási évben pedig, az azóta jelentősen mérséklődő gázárak miatt, évi 300-350 ezer forintos pluszkiadást jelentene az állami távhőkompenzáció megvonása a zömében lakótelepeken található távfűtéses lakásokban élőknek – válaszolta a Népszava kérdésére Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke.
A helyzet megértéséhez érdemes felidézni, hogy a lakossági távhő árat a fejlesztési miniszter 2011-ben befagyasztotta, majd a kormány 2014 októberére három lépcsőben 22,6 százalékkal csökkentette és azóta is ezen a szinten tartja. A távhőszolgáltatók az elismert költségek és az árbevételeik különbözetére állami támogatást kapnak a távhőkasszából. A befagyasztás miatt az éves bevételük 2014 óta gyakorlatilag változatlanul 115 milliárd forint – ebből 77 milliárdot fizet a lakosság, a többit például cégek, önkormányzati intézmények –, ám összességében a költségek és vele a támogatási igény egyre növekszik. Így az államnak egyre többet kell beletennie. A kassza egyenlege több éve mínuszban van, a 2021-22-es téli időszakban 38 milliárdos hiányt mutatott, a mostaninál – meglehetősen enyhe tél, de igen magas első negyedéves gázár mellett – várhatóan 600-800 milliárdos lesz a cech. Az állami pénzszűke miatt pedig jogosan vetődhet fel a központi támogatás átalakítása.
Orbán Tibor azt mondta,
egy 51 négyzetméteres átlagpanel esetében, piaci földgázárakkal számítva, mintegy háromszorosára emelkedne a rezsi, ha megszüntetnék az állami támogatást.
A szakember felhívta a figyelmet, hogy egy távfűtéses átlaglakás fűtéséhez, illetve meleg vízének előállításához szükséges gázmennyiség messze nem haladja meg a kormány által a gázfűtéses lakásoknál meghúzott rezsitámogatott fogyasztási határt. Ettől függetlenül igaz, hogy a támogatott árak nem ösztönöznek energiamegtakarításra, és a szabályozhatatlan fűtésű lakásoknál még mindig a nyitott ablak jelenti a „szabályozást”.
Pedig az Európai Unió által kiadott direktívák hatékonyságnövelésre szorítanák Magyarországot. A tagországok számára közzétett kötelezések teljesítési határideje ráadásul több esetben is lejárt. Az energiafelhasználás csökkentése felé tolja a kormányt az infláció és az állami pénzszűke is. A tavaly októberben indult gázév végére várhatóan 600-800 milliárd forintra hízik a távhőkassza állami támogatása, és a kormány legutóbb áprilisban döntött úgy, hogy – a költségvetési törvényt átírva – újabb 100,6 milliárd forint állami pénzzel tolja meg a távhőkasszát a Rezsivédelmi Alap terhére.
Az idén októberben kezdődő új idényben a csökkenő gázárak miatt a távhőkassza feltöltési igénye 200-250 milliárd forintra mérséklődhet. Csakhogy közben a kormány 2024-ben csaknem megfelezné a Rezsivédelmi Alapot, amelynek előirányzata így 1361 milliárd forintra „zsugorodik”. Változatlan fogyasztói árak mellett ennek elég vaskos szeletét továbbra is a távhőkassza falja fel. Kérdés, hogy a fogyatkozó állami források mellett ez mennyi ideig fenntartható. A tavaly ősz elején még létező, Palkovics László vezette ipari minisztérium, illetve az energiahivatal lázasan kereste a megoldást, amelyhez rengeteg adatot kértek be a távhőszolgáltató cégektől. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor tagadta, hogy a kabinet távhőáremelésre készülne. A kormányt – legalábbis első körben – az tántorította el az áremeléstől, hogy az országban található 650 ezer távfűtéses lakásból 134 ezer úgynevezett egycsöves, átfolyó rendszerű, amelyek fogyasztása nem mérhető, amelyre így a tulajdonosoknak semmilyen ráhatásuk nincs. Bár ez a helyzet a gázfűtéses lakások esetén – ahol szintén nem minden esetben mérhető a fogyasztás – nem tántorította el a kormányt a rezsitámogatás csökkentésétől.
A kormány mindenesetre belengette, hogy korszerűsítési programot indít a nem szabályozható távfűtéses lakások költségmegosztóval való felszerelésére, mondván, amint a lakások többsége mérhetővé lesz, lehetővé válik „az igazságosabb közteherviselés”, vagyis az áremelés. A program fedezetéül a nem lakossági villamosenergia fogyasztók díjtételeinek emelése szolgált volna. A korszerűsítés ára a jelenlegi munkabérek, anyagköltség és infláció mellett a szakmai szervezet számításai szerint
közelítőleg 400 ezer forint lenne lakásonként, így a program összköltsége elérné az 50-60 milliárdot.
Végrehajtását a kormány korábban 5-6 éves futamidővel tervezte.
A szakma abban bízott, hogy idén tavasszal megjelennek az ehhez szükséges jogszabályok. A kormány idei első félévi jogalkotási munkatervében szerepelt is a távhőszolgáltatást érintő jogszabályok, miniszteri és kormányrendeletek módosítása. A rövid tartalmi összefoglalóból pedig kitűnik, hogy a cél az átfolyós lakások szabályozhatóvá tétele, az egyéni energiamegtakarítás lehetőségének megteremtése.
A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége májusi szakmai fórumán azonban Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a tárca jelenleg az uniós direktívák miatt halaszthatatlanná vált jogszabály módosításokon dolgozik, a korszerűsítési programban – rövid távon legalábbis – nem gondolkodik. A döntés mögött vélhetőleg a mérséklődő gázárak állnak, hiszen a szabályozhatóság révén a jelenlegi költség kevesebb, mint 10 százaléka takarítható meg.
A szabályozhatóság, illetve a távhőár emelése azonban nem függ össze szükségszerűen, ahogy az a korábban említett gázfűtéses lakások példáján is látszik. A távhőszolgáltató cégeket mindenesetre eddig nem kereste meg a kormány az árszabályozás változtatásának vagy éppen a támogatás csökkentésének szándékával. Igaz, arra is volt már példa, hogy előzetes szakmai egyeztetés nélkül változtatott jogszabályt a kormány.
Az ügyben az Energiaügyi Minisztériumot is kerestük, de nem válaszoltak kérdéseinkre.
Kevés ideje van a kormánynak, hogy biztosítsa 660 ezer lakás melegét: a távhőcégek pluszpénz híján már novemberben szorult helyzetbe kerülhetnek