- Nincs pénz, nem költenek a magyarok: bezuhant a háztartások fogyasztása

A kiskereskedelmi forgalom volumene 12,6 százalékkal maradt el áprilisban a tavalyi szinttől – közölte a friss adatot a KSH. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 8,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 10,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 22,9 százalékkal kisebb volt az értékesítés volumene. Nem csak áprilishoz, hanem még márciushoz képest is csökkent a forgalom, 0,9 százalékkal – nem túlzás arról beszélni hogy a magas infláció miatt egyszerűen bezuhant a háztartások fogyasztása. Márciusban az éves visszaesés 13,6 százalék volt, ám a javulás látszólagos: leginkább annak köszönhető, hogy a tavalyi választási pénzszórás a február-márciusi lakossági költéseket nyomta meg jelentősebben.

Virovácz Péter az ING Bank elemzője szerint az áprilisi adatokból kiderült, hogy a kiskereskedelmi forgalom márciusi bővülése csak egy átmeneti jelenség volt. A 12,6 százalékos visszaesés nagyobb a piac által vártnál. A részletekből az is kiderül, hogy az üzemanyagforgalom segítette leginkább a teljes ágazat teljesítményét. Havi alapon ugyanis 0,9 százalékkal nőtt az üzemanyagértékesítés. Az üzemanyagforgalomnak jót tett az árak további csökkenése, de a rögzített árú időszak alatti mennyiséghez képest (vagyis az egy évvel ezelőtti szintekhez viszonyítva) még mindig markáns, 23 százalékos az elmaradás. Az üzemanyagforgalom kiszűrésével ugyanakkor a havi alapú kiskereskedelmi teljesítmény immáron hetedik hónapja csökken. Áprilisban újabb 0,5 százalékkal esett az előző hónaphoz képest a volumen. E mögött elsősorban a nem élelmiszertermék jellegű üzleti forgalom visszaesése húzódik meg – jegyzi meg az elemző.

Vannak szegmensek, ahol jelentős növekedés mutatkozik (illatszer, gyógyászati termék), de van, ahol jelentős visszaesést látunk. Ezen belül érdemes kiemelni a ruházati és bútor, műszaki cikk és számítástechnikai üzleteket. Mindegyik esetében hosszú hónapok óta csökken a forgalom. Ez arra utal, hogy a lakosság egyre inkább visszafogja a nagyobb kiadást jelentő vagy inkább luxusnak tartott költéseit – vélekedett Virovácz Péter. Ez teljes mértékben összhangban van a magas infláció okozta reálbér csökkenéssel, vagyis a lakosság vásárlóerejének zuhanásával. Az élelmiszerforgalom minimális, 0,1 százalékos növekedése sem nevezhető éppen biztatónak. Különösen úgy, hogy az elmúlt 12 hónapban ez csupán a második olyan hónap, amikor növekedett havi alapon a forgalom.

A kötelező akciók az élelmiszerforgalmat némiképp talán élénkíthetik, ahogyan az üzemanyagok májusi áresése is növelheti az üzemanyagforgalmat. Ugyanakkor a nem szükségszerű kiadások visszafogása folytatódhat. A fogyasztás érdemi csökkenésére számítunk tehát a második negyedév folyamán – mondta az ING Bank elemzője.

Nyeste Orsolya az Erste Bank elemzője szerint a vártnál sokkal rosszabb lett az április adat, a bank „csak” 10,4 százalékos forgalomcsökkenést várt – ebből lett 12,6 százalék. Az elemző megjegyezte, hogy továbbra is minden főcsoportban markáns a visszaesés és a jelentős forgalomcsökkenésben nagy szerepe van a tavalyi év első felének árstopokkal és fiskális transzferekkel felduzzasztott bázisának. Azonban a mostani adat szerint áprilisban havi szinten is visszaesést mért a KSH, ami nem sugall gyors fordulatot. Ráadásul márciusban havi szinten már nőtt az eladások volumene, s ennek fényében is kedvezőtlen az áprilisi újabb havi visszaesés. A fő magyarázó tényező változatlan:

Az áprilisi vártnál rosszabb tényadat ellenére a kiskereskedelmi forgalom éves kilátásait is úgy látjuk, hogy a mélypontot márciusban elértük a 13,2 százalékos éves visszaeséssel. Az elkövetkező hónapokban lassú kilábalás jöhet, látványosabb felívelés azonban inkább a második félévre várható. Várakozásunkat a második félévben várt ütemesebb inflációcsökkenés miatt ismét pozitívba forduló reáljövedelmekre és a jóval támogatóbbá váló bázishatásra alapozzuk – írta az Erste Bank elemzője.