Nem régiben vált ismertté, hogy az FDA, az amerikai élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági hivatal engedélyezte, hogy a Neuralink vállalat, amely eddig csak állatokon kísérletezett azzal, hogy az agyukba implantátumot helyezzen, és azt számítógéppel összekötve bizonyos agyi funkciókat irányítson, megkezdhesse embereken való kísérleteit is. A Neuralink 2016-ban alakult, és az emberkísérleteket az FDA még 2022 elején is határozottan elutasította. A kifogások nem etikaiak voltak, hanem kifejezetten technikaiak voltak. Sérelmezték az eszközök lítium-ion akkumulátorainak esetleges felmelegedését; annak a lehetőségét, hogy a vezetékek elvándorolhatnak az agyban; és kérdéses volt, hogy vajon el el lehet-e távolítani az implantátumot a szövetek megsértése nélkül. Ráadásul az engedélyt azután adták meg, hogy tavaly szövetségi vizsgálat indult, mert felmerült, hogy a Neuralink megsértette az állatvédelmi törvényt, amely azt szabályozza, milyen állatokon, hogyan lehet kísérleteket végezni. A vállalat 2018 óta nagyjából 1500 állatot ölt meg, köztük 280 juhot, sertést és majmot.
Bár Musk egyértelműen azt hangoztatja, hogy elsősorban betegségekben szenvedők, vagy valamilyen okból - bénulás, vakság, skizofrénia, autizmus, depresszió - korlátozottak profitálhatnak a rendszerből, és az olyan biztonságos, hogy akár a gyerekeibe is beültetné az implantátumot, az ellenérzések gyülekeznek. A végső cél, hogy a komputerrel összekapcsolt emberek felvehessék a versenyt a mesterséges intelligenciával, sőt azt is állította, hogy a Link (az implantátum) gondolatokat is képes lehet tárolni, egykor a “digitális lelkünk” lesz.
Nem segíti a Neuralink megítélését az sem, hogy általános vélemények szerint is egyre kevésbé tudható, hová Musk juthat el a jövőben. Musk egyre nyilvánvalóbban kötődik a szélsőjobboldalhoz, visszaengedte a Twitterre Donald Trump, exelnököt és más szélsőséges nézeteket vallót, akiket rasszista és más vitatható nézeteik miatt tiltottak ki korábban. Nem régiben pedig Soros György, amerikai üzletember ellen kelt ki, aki amikor eladta Tesla-részvényeit: Musk azt tweetelte róla: ,,Szét akarja rombolni a civilizáció szövetét. Soros gyűlöli az emberiséget”. Mindezzel együtt a vállalkozó nem kezelte eléggé határozottan a Twitter ügyeit, gyors, technokrata hozzáállása a fejlesztésekhez kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, felelősen át tudja-e tekinteni azokat a kérdéseket, amelyek egy ilyen invazív eszköz felhasználásának kapcsán felmerülnek. ,,Fel tudja-e mérni az etikai következményeket, vagy csak egy újabb kütyüt lát az egészben, amit elég újabb szabályokkal korlátozni?” - tette fel a kérdést Laura Cabrera, az Pennsylvaniai Állami Egyetem Rock Etikai Intézetének neuroetikusa.
Mindazonáltal nem a Neuralink az egyetlen és az első vállalat, amely agyi implantátumokkal próbál emberek bizonyos problémáin segíteni. Évtizedek óta folynak kísérletek paralízis vagy depresszió kezelésére íly módon, és százezrek élnek cochlearis implantátum hallásjavító eszközzel. De az a széles spektrum, amit Musk állít arról, hogy készüléke javítani tud, sokakban kelt kétkedést.
Azt nem tudni, valójában mi lesz az FDA-engedély következménye. Az FDA határozatai nem nyilvánosak, nem tudni, milyen irányt vesznek a Neuralink kísérletei, és miután a cég magánvállalat ők sem kötelesek feltárni tevékenységük részleteit. A Neuralink honlapján keresnek paralízises, látás- és hallássérült, beszédképtelenséggel küzdő embereket, de a Guardian megkeresésére nem reagáltak. Az FDA szóvivője csak azt erősítette meg, hogy úgynevezett IDE-engedélyt adtak ki, ez egy olyan hivatali eljárás, amely engedélyezi egy bizonyos eszköz klinikai kipróbálását. Azt, hogy erre mikor kerülhet sor, még nem tudni. A Neuralinknek fel kell állítania egy testületet, amely elfogadja és felügyeli az eszköz használatát.
A vállalatot sorra hagyták el az alapítók, akik a terület elit tudósgárdájába tartoztak, már tavaly júliusban is csak ketten voltak a nyolcból. “Az egyik fő gond a Neuralinkkel, hogy nem olyan módon működik, mint más laboratóriumok, vagy szervezetek. Fennáll a veszélye, hogy hanyag munkát végeznek, és az adataik nem lesznek megbízhatók” - mutatott rá L Syd M Johnson, a New York Állami Egyetem neuroetikusa.
A Neuralink
A Neuralink agy-számítógép-interfésze akkora mint egy gombelem (kb. 2,5 cm), azzal is működik, kívülről tölthető, gyakorlatilag láthatatalanul van beültetve. 1024, a hajszálnál is vékonyabb elektródája van 64 fonatba összefogva, amelyek az agy szürkeállományába épülnek be. A beültetés olyan finom munka, hogy csak robot képes végezni.
