Újabb helyi népszavazást kezdeményező kérdést fogalmaztak meg és egy európai uniós petíciót is benyújtottak az épülő debreceni akkumulátorgyárak ügyében civilek. Az LMP második országos népszavazási kezdeményezéséről még nem döntöttek.
– Akkumulátor-, és akkumulátorkatód gyártással foglalkozó üzemet Debrecen belterületének határától számított tizenöt kilométeren belül ne lehessen létesíteni, és rendeljenek el határozatlan idejű építési tilalmat a CATL, illetve az önkormányzat tulajdonában lévő több nyugati ipari parki területre, hogy ne veszélyeztessék a természetet – ezekre irányul az az öt kérdés, amelyet május végén nyújtott be a debreceni helyi választási bizottsághoz a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület.
Nem titkolt céljuk, hogy ha már a kínai CATL folyamatban lévő első ütemének építését nem is tudják megakadályozni, legalább a gyár további bővítését ezzel gátolják. Kérdés, hogy az ügyben eljáró helyi grémium talál-e majd most is valamilyen kifogást, hogy elutasítsa a kezdeményezést, mint ahogyan tette ezt az elmúlt hónapokban több tucatnyi, zömmel helyi civilek és magánszemélyek, illetve pártok itteni képviselői által beadott indítványokkal.
Talán éppen e tapasztalatok miatt nem magyarországi, hanem uniós fórumhoz fordult egy magánszemély, Zsák Ferenc Tibor, aki az Európai Parlamenthez nyújtott be petíciót. Leirata szerint a kínai CATL cég magyarországi leányvállalata 2022 novemberében benyújtotta a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalhoz a Debrecenben építendő akkumulátorgyárának összevont környezeti hatásvizsgálat iránt kérelmét, ám – érvel –, a környezeti ügyekről szóló Aarhusi Egyezményből eredő kötelezettségeket nem tartották be, mivel a környezetvédelmi döntéshozatali eljárás kezdettől fogva nélkülözte a tájékoztatás átláthatóságát és a nyilvánosság részvételét. A Magyar Élőhelyvédelmi Társulattal együtt benyújtott petícióban azt is megfogalmazták, hogy Debrecen adottságai nem alkalmasak az akkumulátorgyártásra, mivel a talajvíz szintje állítólag az 1960-as évek óta folyamatosan csökken, és egy vízigényes ipar létesítése azzal a veszéllyel jár, hogy felgyorsul a város kiszáradása.
Irreálisan sok vizet akarnak elvezetni Tata környékéről, a civilek új akkugyárat sejtenek a háttérben„A debreceniek haragját biztosan ki fogja váltani, hiszen még a déli övezetbe tervezett CATL ügyét sem nyelték le, s máris nyakukba kapták az újabbat”Az EP honlapja szerint az unió bármely polgára vagy lakosa akár a saját nevében, akár másokkal együtt petíciót nyújthat be az Európai Parlamenthez, az Európai Unió tevékenységi körébe tartozó, és a nevezett személyeket közvetlenül érintő tárgyban. A petíció kifejezhet egyéni kérést, panaszt vagy az EU-s jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos megfigyelést, illetve felkérést tartalmazhat arra, hogy az Európai Parlament milyen álláspontot foglaljon el egy bizonyos kérdésben. Az ilyen petíciók lehetőséget adnak az Európai Parlament számára, hogy felfigyeljen azokra az esetekre, amelyekben egy tagállam, egy helyi hatóság vagy más intézmény az európai polgárok jogait megsértve jár el.
A petíciók elbírálásával foglalkozó parlamenti bizottságnak egyetlen magyar tagja van: Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő.
Az LMP – miután a Kúriához fordult azt követően, hogy idén januárban beadott országos népszavazási kezdeményezését nyolc-hét arányban leszavazta a Nemzeti Választási Bizottság – áprilisban újabb kérdést fogalmazott meg. Ez arra irányul, hogy Magyarországon ne lehessen olyan újabb, akkumulátorok gyártására szolgáló ipari létesítmény üzembe helyezését engedélyezni, amellyel az ország területén az éves összesített gyártási kapacitás meghaladja, a 2023. december 31-én működő létesítmények összteljesítményét. Az NVB várhatóan e hónap közepéig dönt az ügyben, míg a korábbi kérdésről a számítások szerint nyáron foglalhat állást a Kúria.
Az Európai Bizottsághoz fordul a Párbeszéd, a párt szerint az új debreceni akkugyár vízfelhasználása sérti az uniós keretirányelvet