Továbbra is csak azt látjuk, hogy a magyar piacon dolgozó német, osztrák, francia építőipari cégek az itteni projektjeikhez kénytelenek bevonni a NER-es építő cégeket, ám ez visszafelé nem érvényes, így egyetlen olyan NER-közeli vállalkozásról sem tudni, amely a kinti piacokon is tudna vagy legalább megpróbálna érvényesülni – elemezte a Magyarországon mára kialakult helyzetet a Transparency International (TI) jogi igazgatója. Ligeti Miklós szerint így egyelőre nem jött össze az az orbáni gazdaságpolitikai alapvetés, hogy az állam inkubátorában erős „nemzeti” céghálózat jöjjön létre. A rendszer egy évtized alatt ugyan csőstül kitermelt hozzá köthető, főleg építőipari vállalkozásokat, ám azok az állam bábáskodása – közmegrendelései, közvetlen juttatásai és versenyszűkítő jogszabályai – nélkül nem versenyképesek.
Ligeti Miklós úgy fogalmazott: a NER-es céges kör egyértelműen járadékvadászatból él, azaz lefölözik a különféle köz- és piaci projektek hasznát. Arra nem tudott pontos számot mondani, hogy mára mekkora lett ennek a gazdasági vízfejnek a mérete Magyarországon. Már csak azért sem, mert nehéz elkülöníteni a tisztán „járadékvadász” cégeket azoktól az amúgy piaci vállalkozásoktól, amelyek „alkalmazkodtak” a rezsimhez, betagozódtak a mai magyar valóságba.
Ám ha csak a sajtóban elhíresült, eleve a NER által alapított vagy a politikával összefonódott vállalkozások napokban közzétett mérlegadatait nézzük, akkor kiderül, hogy az ilyen építőipari vállalkozások egészen brutális mértékben gazdagodtak 2022-ben.
Nincs meglepetés a 100 leggazdagabb magyar listájában, 660 milliárd forintos becsült vagyonával Mészáros Lőrinc áll a dobogó csúcsánÖsszesítésünk szerint csak a Fidesz-rendszer emblematikus építőipari cégei körében jóval több mint 100 milliárd forint profit termelődött tavaly, és a cégek tulajdonosai fel is vették ennek nagy részét osztalékként. De a rendszer kisebb „kalauzhalai” is jól jártak, a kormánypropagandista Rákay Philip önbevallása szerint „piacról élő” tanácsadó cége, a Norton Capital Consulting Zrt. profitja 367 millióról három és félszeresére, 1,283 milliárd forintra nőtt. Hasonlóan a papíron a közhivatalnoki fizetéséből élő miniszterelnök családjához, amely a G7 portál összesítése szerint immáron közel 100 milliárdos magánvagyon tulajdonosa. Ennek zömét a kormányfő vejéhez Tiborcz Istvánhoz köthető ingatlanberuházások adják. De az Orbán-család folyamatosan kiveszi az osztalékot a bányászati cégeiből, így csak onnan az évek alatt mintegy 10 milliárd forinthoz jutottak. A családi milliárdokhoz képest egyelőre kicsiben kezdett a tanácsadócégével 13,5 milliós nyereséget elérő Orbán Sára.
Orbán Viktor második lányának cége is szép nyereséggel ad tanácsokatA Fidesz gazdasági hátországának teljes profitját – illetve a NER-cégháló teljes kiterjedését - felbecsülni sem lehet. Nemcsak azért, mivel csak a Mészáros-birodalom is több mint 350 céget tömörít, hanem mert a rendszer nagyjai nem ritkán a valós tulajdonosok nevét elrejtő magántőkealapokon keresztül birtokolják a vállalkozásaikat. A Mészáros és Mészáros Zrt. nemcsak a sok száz céget bekebelező Mészáros Lőrinc-cégbirodalom zászlóshajója, hanem a rendszer szimbóluma: a társaság profitja egy év alatt nagyjából a háromszorosára, 4,6 milliárdról 17 milliárdra nőtt, miközben a többi Mészáros-építőcég – R-Kord, Fejér-B.Á.L. – is vaskos milliárdokkal lett gazdagabb. Ugyanakkor szembetűnő, hogy a Mészáros-birodalmon belül jobbára csak az építőcégeknél látható a tarolás, a félig-meddig piaci alapon működő cégeik már gyengébben muzsikálnak. Jó példa erre a Hunguest szállodalánc, amely az évek alatt összesen két tucat jogcímen 35 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást kapott, ennek ellenére tavalyelőtt szolíd, 96 milliós eredményt termelt, míg 2022-t éppenséggel 3 milliós veszteséggel zárta.
Veszteséges Mészáros Lőrinc szállodalánca, hitelt vett fel Mészáros Lőrinc bankjátólNem panaszkodhat a tavalyi évre Garancsi István sem, a Market Zrt. a tavalyi 36 után 34 milliárdos profitot termelt, amelyből a tulajdonosok fel is vettek 27 milliárdot osztalékként) Szintén hatalmas profitot termelt az építőipari közbeszerzések állandó szereplőinek számító, Paár Ádám-féle West Hungária Bau (WHB) Zrt., itt tavaly 13, míg a Magyar Építő Zrt.-ben 7,6 milliárd forint profit jött ki. A két cég a NER előtt is jelen volt az építőipari piacon.
– A tőke sosem lázad a rendszer ellen, hanem alkalmazkodik – fogalmazott Ligeti Miklós. Ahol a közélet tiszta viszonyokat hoz létre, ott az ilyen cégek is tisztán játszanak, így tartózkodnak a korrupciótól, betartják a szociális vagy környezetvédelmi szabályokat. Ha viszont a közélet, a politika megengedőbb, vagy egyenesen súlyosan korrupt közeget hoz létre, akkor a tőke ehhez fog alkalmazkodni. Elfogadja, hogy tálcán kapja az államtól a védelem nélküli hagyott munkaerőt vagy az óriási közpénztámogatást. Cserébe azt az árat fizeti meg, hogy a NER-en keresztül kell bizniszelnie – fogalmazott Ligeti Miklós.
A TI kutatásai is arra utalnak, hogy egyre nagyobb a gazdasági vízfej: a szervezet „Tenderbajnok” elnevezésű kutatásában
2018 és 2022 között mintegy 36 olyan, 100 milliárd forint feletti árbevételű nagyvállalkozást talált, ahol a bevételek 100 százalékát közbeszerzések adták.
További 419 olyan, közbeszerzésekben érintett cég akadt, ahol életszerűtlenül magas, az árbevételhez képest 20 százalék feletti volt a nyereségráta.
A „NER-szimbióta” cégek súlyára jellemző, hogy a 2018 és 2020 között vizsgált, 8,9 ezer milliárd forintnyi közbeszerzések több mint 10 százalékát, 914 milliárd forint értékű megrendelést egyedül a Szijjártó Pétert az Adrián jachtoztató Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zrt. vitte el. Őt követte Mészáros Lőrinc felcsúti oligarcha 633,4 milliárddal, ami a teljes közbeszerzési torta 7 százaléka. Bronzérmes lettek a kormányzati kommunikációs tenderek állandó nyertese, Balásy Gyula cégei 254 milliárddal, azaz csak az első három helyezett önmagában a teljes magyar közbeszerzések 20 százalékát vittek el. De a NER gazdasági súlyára utal, hogy a Forbes leggazdagabb magyarok listáján az első 10-ből immáron legalább öten a NER-rel szimbiózisban élő vállalkozók, az élén a listavezető Mészáros Lőrinccel, míg a negyedik a rendszer által bejáratott másik közpénzbajnok, Szíjj László.
Csak kettejük ismert magánvagyona megközelíti immáron a teljes magyar GDP 1 százalékát.
A rendszer sajátossága, hogy a profitözön csak addig tarthat, amíg a NER-es „járadékvadász” a rendszer része marad. A K-Monitor szúrta ki, hogy miután Homlok Zsolt nagyvállalkozó elvált Mészáros Lőrinc lányától, hirtelen a közbeszerzéseken addig diadalmaskodó cége, a Homlok Építőipari Zrt., lejtmenetbe fordult: míg 2018-ban 3,9 milliárd forintos, 2020-ban 7,5 milliárd forintos, 2021-ben pedig 10 milliárd forintos árbevételt hozott, addig a válás után, 2022-re az árbevétel egy év alatt lefeleződött, és a tavalyelőtt még 700 milliós profitot bezsebelő cég 332 milliós mínuszban zárt.
