Ma Manchester City–Manchester United FA Kupa-döntőt rendeznek Londonban, a bajnok égszínkékek megszerezhetik ez évi második trófeájukat Angliában. Aztán, ha meglesz ez is, a jövő szombaton az Internazionale elleni csúcstalálkozón hozzátehetik a BL-serleget, amelyet még soha nem hódítottak el.
A bajnoki cím biztos.
Vagy még az sem. Mert február elején, amikor megkezdődött a City 25 tétmeccses veretlenségi sorozata, a Premier Liga azzal vádolta meg a klubot, hogy 115 esetben szegte meg a pénzügyi fair play szabályait. A tekintélyes The Independent azt írta: „A manchesteri affér nem a fair playről, hanem a csalásról szól.”
Dénes Ferenc, az Angliából (is) a legfelkészültebb magyar sportközgazdász leszögezte: „A Citynél rendszerszerűen sértették meg a normát.”
A vizsgálat folyik, tizenöt tagból álló független bizottság kutakodik talán évekig is, miközben rajta kívül senki nem tud semmit, mert a grémiumnak addig nem kell beszámolnia az eljárásról, amíg a döntés meg nem születik. Az affér súlyosságára jellemző, hogy a Premiership klubjainak többsége azt javasolta: ha a vádak bebizonyosodnak, akkor a Manchester Cityt ne a 2012 óta elnyert hét aranyérmétől fosszák meg, hanem zárják ki az angol élvonalból.
A brit orgánumokban még a múlt héten is rendre azt lehetett olvasni, hogy ez az ügy „árnyékot vet a Manchester City évadára”.
Másfelől Angliában az egekig magasztalják az együttest. A The Guardian szezonértékelése a Cityről – a nemrég elhunyt Tina Turner világszámát idézve – így szólt: „Simply the best.” Sőt az „egyszerűen a legjobb” csapat labdarúgói közül a maximális 10-est kapta Stones, De Bruyne és Haaland; 9 és felessel díjazták Rodri, 9-essel Ederson, Ruben Dias, Akanji, Aké, Gündogan és Grealish, még a cserejátékos Lewis és Alvarez teljesítményét is; 8-assal honorálták Walker, Bernardo Silva és Mahrez produkcióját.
Ennél olyan nagyon feljebb már nincs.
Pedig korábban csak a Manchester United „zajos szomszédja” volt a City, 2012 előtt csupán kétszer nyert bajnoki címet: 1937-ben és 1968-ban. Az utóbbi három évben többször lett aranyérmes, mint fennállásának első 140 esztendejében, és nemegyszer pusztító hatású futballt mutatott be.
A három legnagyobb diadal közül a Foden és Haaland páros mesterhármasával kivívott MU elleni 6-3-at különösen édesnek érezték a City-drukkerek – megértjük: jó eredmény az Angliában –, majd egyenesen a hetedik mennyország volt az RB Leipzig darabokra szaggatása Haaland öt góljával (7-0). S még ezt is felülmúlta a szezon legnagyobb alakítása, a BEK- és BL-specialista, címvédő Real Madrid manchesteri kiütése (4-0).
A City az előző évadhoz képest is javult. A különbséget a norvég Erling Haaland jelentette, aki a bajnokságban 36, az idény összes tétmérkőzésén 52 gólt ért el. Pep Guardiola az északi centerhez igazította csapata játékát, és a formabontó 3–2–4–1-es szisztémával lehengerelte a vetélytársakat.
A csapat február 5., a Tottenhamtől elszenvedett 0-1 óta csak a Premier Liga utolsó fordulójában, a Brentfordtól kapott ki (megint 0-1), igaz, ez a záróra biztatást adhat az Internek az isztambuli BL-döntőre...
Azért Milánóban ajánlatos az óvatosság. A City 94 gólt ért el a bajnokságban, 31-et a BL-ben, és futballistái nem győzik csodálni Guardiola nagymestert. Haaland azt mondta a menedzserről: „A legokosabb ember, akivel a futballban találkoztam." Ruben Dias pedig azt: „Az ő szemén keresztül futballozunk.”
„Csak részese vagyok a sikereknek, a legfontosabb a játékosok szerepe” – hangoztatja Guardiola. Angol szakértők ugyanakkor hajlanak arra, hogy ez a Manchester City minden idők legjobb brit klubcsapata.
A Mersey partjáról nyilván visszakérdeznek: s akkor mi volt az a Liverpool, amely 1977 és 1984 között négyszer nyerte el a BEK-et? Nottinghamből is érdeklődnek: a legértékesebb európai klubtrófeát 1979-ben és 1980-ban egyaránt elhódító Forest szintén smafu? S mi a helyzet a manchesteri riválissal, a háromszoros BEK- és BL-győztes Uniteddal?
A Manchester City egyetlen KEK-győzelmet számlál 1970-ből. A Górnik Zabrzéval vívott döntőt (2-1) 7968 néző tekintette meg a bécsi Práter stadionban. Három nappal korábban 12 ezren voltak az első, színesben közvetített magyar tv-mérkőzésen, a Videoton–MTK-n (1-0).
Apropó, NB I: a címvédő City az 1970/71-es kiírásban a Honvéddal is találkozott (1-0, 2-0). Ez olyan régen volt, hogy még Tichy Lajos, Komora Imre, Kocsis Lajos, Kozma Mihály játszott.
Mára a City a fény birodalma, Kispest viszont nemhogy nem ragyog: fakóbb, mint valaha.
Matt.
