Tavaly 402 milliárd forint veszteség keletkezett a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) – derül ki jegybank éves jelentéséből.
A korábban soha nem látott veszteség úgymond várható volt, csak a mérték volt kérdéses: az elmúlt években a jegybank több ezer milliárd forint értékben folyósított nulla százalékos hiteleket a NER-nek és (kevésbé) baráti cégeknek a Növekedési Hitelprogram és Növekedés Kötvényprogram keretében. Ugyanakkor az infláció elszabadulásával a jegybank az irányadó kamatát fokozatosan 18 százalékig emelte. A MNB célja az volt, hogy a részben általa teremtett többletlikviditást kiszívja a piacról a magas betéti kamatokkal. Ekkora kamatkülönbség fényében nem meglepő, hogy a jegybank tavaly csak a kamatkülönbözeten 1062 milliárd forintot bukott – derül ki a beszámolóból. A forint tavalyi jelentős leértékelődése mentette meg az MNB-t a még súlyosabb bukástól, mert a devizatartalék átértékelődése 797 milliárd forintos nyereséget hozott.
Az MNB-nek elsődleges célja pénzügyi stabilitás fenntartása, az infláció leszorítása bármi áron, így nincs eredménycélja. Ennek ellenére a 400 milliárdos veszteség nagyon nehéz helyzetet teremt, hiszen ezt az összeget a költségvetésnek, az adófizetőknek kell állniuk. Az MNB beszámolója felhívja a figyelmet, hogy a negatív folyamatok ellenére a jegybank saját tőkéje az év végén meghaladta a jegyzett tőke értékét, így a költségvetésnek térítési kötelezettsége nem keletkezett. Ez csak most igaz, ugyanis a tavalyi 400 milliárdos veszteség csak a kezdet: az idei bukás ennek többszöröse is lehet, hiszen idén a már bekövetkezett forinterősödés miatt több száz milliárdos veszteség keletkezhet. Ez, és a várhatóan csökkenő kamatveszteség az idén bőven ezer milliárd forint fölé lökheti az MNB veszteségét, amit majd a költségvetésnek kell kifizetnie jövőre, s ez több száz milliárdos kiadást jelenthet 2024-ben, amivel a kormány nem is számolt a költségvetési tervében.
A kapzsiság hajtja a drágulást, új felelőst talált az MNB magas élelmiszerinflációra