- Helyenként megszorító költségvetést nyújtott be az Orbán-kormány, de jövőre azért 15 százalékkal többet fordítana saját magára

A kormány benyújtotta a parlamentnek a jövő évi költségvetés tervezetét, amely négy százalékos gazdasági növekedéssel és hat százalékos inflációval számol 2024-re. A konszolidált kiadások 35850 milliárd forintra emelkednek, amely öt százalékos növekedés az idei tervekhez mérve, vagyis a hat százalékos inflációval számolva egy százalékos reálcsökkenést jelent.

A kormány számaiból kiderül, hogy az állam magára fordított kiadásai bőven a hat százalékos infláció felett 15 százalékkal, az államadóssággal kapcsolatos kiadások 24 százalékkal nőnek, ezzel szemben a gazdasági támogatások 7 százalékkal mérséklődnek, míg a jóléti kiadások négy százalékkal emelkednek, vagyis ráértékén számolva két százalékkal mérséklődnek. A jövő évi költségvetést két hatalmas tétel, a honvédelmi fejlesztések és az államadósság finanszírozása határozza meg, minden más csak ezután jöhet.

A honvédség kiemelését és gyors ütemű fejlesztését az ukrajnai háborúval indokolja a kormány, illetve a korábban megkezdett fejlesztések is mostanra érnek be, ezeket finanszírozni szükséges. Erre a célra 1796 milliárd forint jut, ez 29 százalékos növekedés ideihez mérten. Ezzel párhuzamosan a rendvédelmi kiadások 15 százalékkal emelkednek. A másik kiemelt finanszírozást igénylő terület az államadósság: elmúlt hónapok magas inflációja, a jegybank kamatemelései visszahullottak az államra, az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadások 2000 milliárddal ugrottak meg a korábbi évekhez képest, és ebben még nincs is benne a Magyar Nemzeti Bank várható veszteségeinek megtérítése. Jövőre az kamatkiadásra már több mint 3100 milliárdot kell költeni, ami majdnem megegyezik a egészségügyre tervezett 3225 milliárd forinttal.

A jóléti tételek teszik ki az államháztartási kiadások közel felét, erre a célra több mint 19 600 milliárd forint jut, ami csak négy százalékos növekedés az előző évhez képest. A kormány itt számolta el a rezsitámogatásokat, amelyek az idei évhez képest várhatóan megfeleződnek (amiatt is a csökkenés a jóléti oldalon). A beterjesztett költségvetés szerint viszont mind az oktatás, mind az egészségügyre fordított kiadások reálértéke emelkedhet: a közoktatásért felelős Klebelsberg Központé 10 százalékkal, és a köznevelési támogatások is hasonló mértékben nőnek. Ez reálértéken négy százalékos növekedés jelent, vagyis komolyabb béremelésre, színvonalemelésre nagyon kevés, ennek ellenére, látva a költségvetés helyzetét, már ennek is örülni kell. A szakképzésre fordított kiadások reálértéke emelkedik, az egyetemeknél viszont felemás a kép: az állami egyetemek támogatása csökken, ám az alapítványi fenntartású intézmények hat százalékkal többet kapnak az ideinél, vagyis ők legalább a pénzüknél maradnak. Az egészségbiztosítási alap kiadásai is hasonlóan – 10 százalékkal – emelkednek, ám ebben már benne van az egészségügyi béremelések újabb fedezete, és nagyobbrészt erre megy el a többletpénz. A szakdolgozók bérét két ütemben növelik jövőre. Így az egészségügyi szolgáltatásokra, gyógyszertámogatásokra azonban már kevesebb jut az idei évhez képest, vagyis az adófizetőknek ezen a téren nincs sok okuk az örömre, az egészségügyi ellátás színvonala feltehetőleg jövőre sem fog javulni.

A kormány védelmi költségvetésnek nevezi a 2024-es büdzsét, mondván megvédik az eddig elért eredményeket, a családokat a nyugdíjasokat: a nyugdíjak jövő januárban hat százalékkal emelkednek, vagyis megőrzik a reálértéküket. Ugyanez nem mondható el a családtámogatásokról: erre jövőre 3307 milliárdot költenek, ez 350 milliárdos csökkenés az idei évhez mérten, a tavalyi nagy választási szja-pénzosztáshoz képest pedig már ezer milliárdos a visszalépés. A másik nagy „védelmi” kiadás a rezsivédelem: jövőre 1361 milliárd forint rezsitámogatást tervez a kormány elkölteni, ami hatalmas, 47 százalékos csökkenés az idei 2600 milliárdhoz képest. Az energiaárak jövőbeni alakulása nehezen becsülhető, jelenleg kétéves mélyponton van az földgáz ára Európában, így ha jól alakulnak a dolgok, akkor ezen a soron még akár több száz milliárdos megtakarítás is keletkezhet 2024-ben, ami még nagy segítség lehet, látva a tervezési és a makrogazdasági kockázatokat.

A kormánynak rendkívül szűk a mozgástere, ráadásul nagyon bizonytalan az idei költségvetés lefutása is, így ahol tudnak spórolnak. A minisztériumok többségénél jelentősen csökkennek a kiadások: a fűnyíró nem egyenletesen vágott, de való igaz, jövőre az igazságügyi, , az agrártárca, az Építési és Közlekedési-, az Energiaügyi-, a Kulturális és Innovációs, valamint a külügyminisztérium, valamint a Miniszterelnökség is kevesebb pénz költhet. A csökkenés 8-15 százalék, ami az inflációval is korrigálva egyes tárcáknál (agrár-, energiaügyi, építési ) 10 százalék feletti reálértékcsökkenést jelent. Talán a spórolást jobban jelzi, hogy sportra fordított kiadások 13 százalékkal csökkenek idei tervekhez mérten, holott ez volt az elmúlt években egyik favoritja, de kevesebb jut kultúrára, az egyházakra és a lakástámogatási kiadásokra is.