A kormány a következő napokban, a 2024-es költségvetés tervezetével egy időben benyújtja az adótörvények módosítását is a parlamenthez – közölte az eheti Kormányinfón Varga Mihály. A pénzügyminiszter sok részletet nem árult el a törvénycsomagról. Látva az idei költségvetés rendkívül magas hiányát, valamint a jövő évit övező tucatnyi bizonytalanságot, szinte semmilyen adócsökkentésre nem nyílik lehetőség. A pénzügyminiszter ezért pozitív hírként azt kommunikálta, hogy jövőre is megmaradnak a családi és egyéb személyi jövedelemadó-kedvezmények, ezekhez nem nyúl hozzá a kormány. Vagyis már ennek is örülni kell - üzente.
Pedig komoly adócsökkentéseket vállalt a kormány az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során, az uniós támogatásokért cserébe. Az ígérte, hogy 2023 végével teljesen megszünteti a tavaly év közben bevezetett különadókat, extraprofitadókat, amiből nagyobbrészt az energiatámogatásokat finanszírozta. Varga Mihály a legutóbbi kormányinfón már arról beszélt, hogy a kormány a „korábbi vállalásainak megfelelően megkezdi ezen adók kivezetést”, így csökkenhet bankokat, és az energiacégeket terhelő sarc. A különadók, csak idén, mintegy 900-1000 milliárd forint adóbevétellel gazdagították a költségvetést, ami a GDP 1,2 százaléka.
Ekkora bevételről a kormány nem tud egyszerre lemondani, ezért maradnak különadók.
Pedig ez számottevő versenyhátrányt jelent a magyar cégeknek, ugyanis más európai országokban sehol nem vezettek be ilyen széles körűen különadókat az elmúlt években.
Nem ez az egyetlen dolog amely versenyhátrányt jelent a magyar gazdaság szereplői számára. Hasonlóan nagy gond, hogy az USA 2023. december 31-ével felmondta a kettős adóztatást kizáró egyezményt. Adóügyi kapcsolatokban ilyen visszalépésre Magyarországon még nem volt példa, korábban az újabb és újabb egyezmények megkötése volt a jellemző. Az egyezménynélküliség egyet jelent azzal, hogy a gazdasági együttműködés nehézkesebbé és drágábbá válik. A következmények várhatóan súlyosak lesznek, ez egy hatalmas pofon – ezt már H. Nagy Dániel, a Mazars Kft. adópartnere mondta a cég új közép-európai Adóbrossáruját bemutató sajtótájékoztatóján. A gazdaság szereplőinek biztos kereteket jelentő adóegyezmény hiányában előfordulhat, hogy ugyanazt a jövedelmet mindkét államban megadóztatják a jövő évtől kezdődően. Ez vonatkozik majd többek között a magyar magánszemélyek befektetéseire is, amelyeknél megduplázódik az adóteher, hacsak az év végéig ez ügyben nem lépnek a felek – tette hozzá H. Nagy Dániel.
A magyar adórendszer az elmúlt években sem változott derül ki a Adóbrosúrából: a kivételesen magas, Európában csúcstartó áfa-kulcs párosul az Unió legalacsonyabb 9 százalékos társasági adójával. A szakértő szerint a 27 százalékos áfa mértékében a közeljövőben nem várható változás, már csak azért sem, mert az idei áfa-bevételek számottevően elmaradnak a kormány terveitől, miközben a költségvetés komoly nehézségekkel küzd. Európai összehasonlításban nemcsak az áfa kiemelkedően magas Magyarországon, de munkát terhelők adót is, hacsak az érintettek nem tudják igénybe venni a családi adókedvezményt – derül ki a Mazars adataiból. A gyermektelen adózókat a kormány nemzetközi összehasonlításban jelentősen megadóztatja: adóék 41 százalék, vagyis 100 forint bérköltségből 41 forint megy a magyar államnak. Ennél magasak elvonás csak a német, az osztrák és a szlovák béreket terheli. Más a helyzet a gyermekes családok esetében, ilyenkor kiesik a 15 százalékos személyi jövedelemadó egy része, vagy a teljes összeg, így háromgyermekes családok esetében már csak 26 százalék az adóék, s ez a negyedik legjobb adat Közép-Európában.
Érkezik a golobális minimunómadó
A társasági adó a forgalmi adóhoz képest a másik véglet: a 9 százalékos tao a legalacsonyabb Európában, a régióban 16 százalék jellemző. Ezen változtat januártól a globális minimumadó bevezetése: a nemzetközi csoportszinten 750 millió euró (285 milliárd forint) árbevételű cégek esetében a ténylegesen fizetendő adót 15 százalékra kell emelni az egyezményhez csatlakozó országokban, vagyis gyakorlatilag az egész világon. Ez Magyarországon több ezer céget érinthet oly módon, hogy ezen vállalkozások olyan nemzetközi cégcsoportok magyar leányai, ahol a csoport forgalma meghaladja az évi 750 millió eurót – mondta H. Nagy Dániel. Ezen túl van mintegy száz magyar „multi” például a OTP, MOL, amely szintén bekerül a 15 százalékos társasági adó hatálya alá. Magyarország minden bizonnyal bevezeti januártól a minimumadót, mert, ha nem tenné, akkor más országok szednék be ezt a pénzt is. A hazai bevezetéssel kapcsolatos adószabályok még nem jelentek meg, ez várhatóan a most a parlament elé kerül adócsomag legfajsúlyosabb része lesz, de ez önmagában több mint száz milliárd forint adóbevételt jelenthet jövőre a kormánynak. A korábbi kormányzati közlések szerint ugyanakkor a teljes minimumadóba vélhetően be lehet számítani az önkormányzatoknak fizetett iparűzési adót, ami viszont mérsékli a várható pluszbevételeket.
