- Ésszerűtlen döntések, szakpolitikai következetlenségek – Az Európai Bizottság aggasztónak tartja a magyar gazdaság állapotát

A biztosi testület javasolja továbbá az energiatámogatási intézkedések (vagyis a rezsicsökkentés) leépítését, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszüntetését és importjuk diverzifikálását. A jelentés leszögezi: sürgősen teljesíteni kell az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítéséhez és az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez kapcsolódó feltételeket, hogy lehetővé váljon az uniós források lehívása.

Az EB egyik legfontosabb megállapítása, hogy Magyarországon makrogazdasági egyensúlytalanságok alakultak ki, ezért hazánkat — 16 másik tagállammal együtt — fokozott megfigyelés alá helyezte. A brüsszeli testület ezt azzal indokolja, hogy nőtt az ország sebezhetősége, elsősorban az államháztartás és folyó fizetési mérleg kettős hiánya, valamint a magas infláció miatt, amit csak súlyosbítottak bizonyos szakpolitikai következetlenségek és a fiskális, illetve a monetáris politika közötti koordináció hiánya. Ha Magyarország időben és teljeskörűen végrehajtja a helyreállítási tervében vállalt strukturális reformokat, akkor várhatóan sikerül csökkentenie az egyensúlytalanságot előidéző sebezhetőségeket — áll a jelentésben.

Az Európai Bizottság friss értékelésében arra is rámutat, hogy 2022-ben az államháztartási hiány meghaladta a GDP 3 százalékában meghatározott és az uniós szerződésben rögzített referenciaértéket. Az Eurostat által hitelesített adatok alapján a deficit tavaly a GDP 6,2 százaléka volt. Emiatt Magyarország — és másik 11 ország — ellen elindítható lenne a túlzott deficiteljárás, amit a biztosi testület most azért nem javasol, mert a szabályok számonkérését a járvány következményei miatt 2023. végéig felfüggesztették. Ugyanakkor világossá teszi, hogy ha a 2023. évi adatok ezt indokolni fogják, jövőre kezdeményezni fogja a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítását. Ez nem járna azonnali szankciókkal, de mindenképpen bélyeget sütne az országra.

Az egyensúlytalanságok kiküszöböléséhez és a deficiteljárás elkerüléséhez rendkívül fontos, hogy Magyarország hozzáférjen a mostanáig zárolt uniós forrásokhoz, amelyek összege 28 milliárd euró. Ehhez maradéktalanul végre kell hajtania a befagyasztás feloldásához kötött számos feltételt, teszi világossá az EB.

A szerdán közzétett országjelentés általánosságban megállapítja, hogy Magyarország felzárkózása az uniós átlaghoz 2017 óta felgyorsult. Az egy főre jutó GDP-je a 2017-es uniós átlag mintegy 69 százalékáról 2022-re 74,7 százalékára emelkedett. A foglalkoztatási ráta (80,2 százalék) jóval az uniós átlag fölé emelkedett, a munkanélküliségi ráta (3,6 százalék) pedig 2022-ben is jóval az alatt marad.

A magyar gazdaság beruházási rátája 2017 óta az egyik legmagasabb volt az EU-ban.

Az invesztíciók azonban nem segítették a termelékenység növekedését, mivel főként az építőiparra koncentrálódtak. Magyarország számára előnyös lenne, ha a munkaerő- és erőforrás-igényes összeszerelésről áttérne a globális értékláncokon belüli fejlettebb és termelékenyebb tevékenységekre. A magyarországi munkatermelékenység 2022-ben 32 százalékkal elmaradt az uniós átlagtól.

A súlyos anyagi és szociális körülmények között élők aránya az egyik legmagasabb az EU-ban. Ők nehezen férnek hozzá a megfelelő szociális segélyhez, oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és álláskeresési szolgáltatásokhoz. Az adórendszer aránytalanul nagy terhet ró az alacsonyabb keresetű munkavállalókra, akiknek fő jövedelemforrásai nem tartottak lépést a megélhetési költségekkel.

A foglalkoztatási ráta viszonylag magas, de bizonyos hátrányos helyzetű csoportok nehezen tudnak belépni a munkaerőpiacra. Tíz regisztrált munkanélküliből négy nem részesül ellátásban.

A szociális párbeszéd továbbra is a leggyengébbek közé tartozik az EU-ban, és a közelmúltban tovább romlott. Miközben a tanárhiány egyre nagyobb probléma, az új jogi rendelkezések korlátozták a tanárok kollektív fellépéshez való jogát, és kiszélesítették a munkáltatók lehetőségét arra, hogy visszamenőlegesen elbocsássák a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusokat.

Az Európai Bizottság megítélése szerint az állam piaci beavatkozásai gyengítik a jogbiztonságot. Ezek a beavatkozások elriasztották a külföldi befektetéseket bizonyos ágazatokban, és lehetővé tették, hogy állami tulajdonú vállalatok vagy a kormányhoz szorosan kötődő magánvállalatok vásárolhassanak fel cégeket. A jelentés a megkülönböztető bánásmód közé sorolja a személyre szabott adókat, árplafonokat és a rövid időn belül, előzetes konzultáció nélkül bevezetett szabályozásokat. A kormány 2020 óta a “veszélyhelyzet” keretében biztosított rendkívüli hatáskörét is felhasználta ilyen intézkedések bevezetésére. Szelektív és önkényes adminisztratív ellenőrzésekkel, bírságokkal és az engedélyek visszatartásával indokolatlan nyomást gyakorolt egyes vállalatokra, különösen a kiskereskedelemben és a közlekedésben. A külföldi tőke és know-how csökkenő jelenléte, különösen a magas hozzáadott értékű iparágakban — például a banki és a távközlési szektorban — azzal a kockázattal jár, hogy visszafogja Magyarország termelékenységének növekedését és innovációs lehetőségeit.

Hosszan foglalkozik az országjelentés Magyarország energiahelyzetével is, megállapítva, hogy továbbra is nagymértékben függ Oroszországtól a fosszilis tüzelőanyagok, valamint az atomenergia tekintetében, és lassan haladnak a függőség megszüntetését célzó erőfeszítések. Annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a napenergia-kapacitás, a megújulók aránya még mindig az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A zöld átálláshoz hiányzik a megfelelő számú, szakképzett munkaerő. Az energiára vonatkozó adminisztratív árrendszer, vagyis a rezsicsökkentés nem ösztönöz megfelelően az energiatakarékosságra. Az alacsony jövedelmű háztartásokat célzó támogatási rendszer hatékonyabb lenne, véli a brüsszeli testület.