A 2022 decemberében életbe léptetett vészhelyzeti rendelet értelmében március 16-ig 250 milliárd forint zárolásáról kellett intézkedni, amiből a kulturális területre 11,4 milliárd forint esett – árulta el a Magyar Teátrumi Társaság hétfői közgyűlésén Závogyán Magdolna. A kultúráért felelős államtitkár az MTI beszámolója szerint arról beszélt: a kulturális terület, azon belül is a színházi-, előadó-művészeti terület nagyon jól vizsgázott a pandémia időszakában, innovatív, proaktív válaszokat adott kihívásokra. Ám e területet a következő másfél évet sem a bővülő források jellemzik majd. A pályázati rendszereket felül fogják vizsgálni, a párhuzamosságokat meg fogják szüntetni – mindezt a kulturális alapellátás kapcsán mondta el az államtitkár, aki megjegyezte: a (bő három év alatt mintegy 5 milliárd forint állami támogatást elnyerő) Déryné Program adhatja a mintát, hogy értékalapú produktumok nyerjenek majd támogatást.
A Déryné Program szellemi atyja, a teátrumi társaság elnöke, továbbá a Nemzeti Színház főigazgatója, Vidnyánszky Attila a közgyűlésen úgy fogalmazott: az előadó-művészeti szféra érti és látja az országban kialakult nehéz helyzetet, a szakma lojális és próbál alkalmazkodni. Ám a finanszírozás nem épülhet kizárólag a szponzorációra, hiszen ahol így működnek a kulturális intézmények, ott társadalom széles rétegei nem jutnak hozzá a kulturális értékekhez.
Kiemelte: a színházi szakma nagyon tisztességesen és felelősséggel bánik a kapott pénzekkel, épp ezért „fájónak” érzik a sok bizonytalanságot. „Jó lenne, hogy ne azt érezzük, hogy valamifajta jóindulattól függünk pusztán” – emelte ki.
„Tudomásul vesszük, hogy nehéz idő van, de muszáj, hogy a minisztériumi fenntartóink erősítsék bennünk, hogy szükség van ránk, mert van egy elbizonytalanodás a szakmában”.
Emlékezetes: a kulturális és innovációs miniszter, Csák János február elején a Petőfi Kulturális Ügynökség által fenntartott Kultúra.hu portálnak arról beszélt: az államnak kisebb, a magánmecenatúrának nagyobb szerepet képzel el a kultúrafinanszírozásban. Ám a lap felvetésére, hogy éppen a magánmecenatúra bevonásáról szólt a megszüntetett kulturális taotámogatás, a tárcavezető érdemben nem reagált. Úgy fogalmazott: „Magyarországon történetileg nagy az állam szerepe a kultúrafinanszírozásban, ez részben a bolsevik rendszer következménye, mert ellehetetlenítették és megszüntették a magánfinanszírozást. (...) Eddig, ha a kulturális intézmények szorult helyzetbe kerültek, hívták állam bácsit, aki – ha tehette – segített. (...) Döntsék el az állampolgárok, hogy mire költik a jövedelmeiket.”
Újabb öt évre Vidnyánszky Attila marad a Nemzeti Színház vezérigazgatója