Földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a vasárnapi görög parlamenti választáson a jobbközép Új Demokrácia (ND). A párt mintegy 40 százalékos eredményt ért el, s majdnem 20 százalékkal előzte meg a legnagyobb riválisának tartott baloldali Szirizát, amelyet Alekszisz Ciprasz volt kormányfő irányít. Az eredmény a közvélemény-kutatókat is meglepte, hiszen ennél jóval szorosabb eredményt jósoltak. A biztos győzelem ellenére Kiriakosz Micotakisz nem akar kormányt alakítani. Az évekkel ezelőtt, még Ciprasz hivatali ideje alatt elfogadott választási törvény ugyanis megszüntette a voksoláson élen végzett párt előjogait, amely ennek értelmében nem kap 50 bónusz mandátumot. Ez pedig azt jelenti, hogy koalíciós kormányt kellene létrehozni. Micotakisz azonban nem kíván más partnerrel együtt kormányozni és meg is van a lehetősége erre. Mivel a választási törvényt időközben ismét módosították, a következő voksolást már a régi rend szerint tartják meg. Tehát ha most egyik párt sem tud kormányt alakítani, akkor június végén vagy július elején újra urnákhoz járulnak a görögök, s akkor már Micotakisz sem kényszerül koalíciókötésre, hiszen ezúttal ismét megkapja a győztesnek járó plusz ötven képviselői helyet.
A miniszterelnök a voksolást követően kijelentette, „minden alkotmányos eljárást követni fog”, de fenntartotta azt a véleményét, hogy a jelenlegi választási rendszer a „pártok lókereskedelméhez” hasonlít.
„Kétségtelen, hogy a mai politikai földrengés arra int mindannyiunkat, hogy gyorsítsuk fel a végleges kormányzati megoldás folyamatát”
– fejtette ki a kormányfő.
A vasárnapi választás volt az első Görögországban azóta, hogy gazdasága már nem áll a nemzetközi hitelezők szigorú felügyelete alatt. Athénnak háromszor folyósítottak hitelt, mivel a pénzügyi válság után az ország csőd közeli helyzetbe került. Alekszisz Ciprasz, a Sziriza vezetője a krízis legzavarosabb évei alatt volt miniszterelnök. Bár pártja az ellenzék vezető ereje maradt, nagy a pártelnök elutasítottsága a választók körében. Ciprasz 2015-ben azzal az ígérettel került hatalomra, hogy visszafordítja a mentőcsomaggal bevezetett megszorító intézkedéseket. Ennek azonban súlyos gazdasági és pénzügyi következményei lettek, így elkerülhetetlenné vált az újabb hitelfelvétel. Az európai kormányok és az IMF 2010 és 2018 között összesen 280 milliárd eurót (300 milliárd dollárt) pumpáltak a görög gazdaságba sürgősségi hitelek formájában. Cserébe költségcsökkentő intézkedéseket követeltek, ennek következtében az ország gazdasága negyedével zsugorodott.
Ciprasz elismerte, pártja szempontjából drámaian rossz eredményt hozott a voksolás.
„Azonnal végre kell hajtanunk minden szükséges változtatást, hogy a lehető legjobb feltételekkel vívhassuk meg a következő, döntő és végső választási csatát”
– mondta vélhetően a következő választásra utalva, nem részletezve, milyen változtatásokra gondol.
Az 55 éves Micotakisz a Harvardon végzett. Korábban egy bankot irányított. 2019-ben üzleti pénzügyi reformok ígéretével nyerte meg a választásokat, és azt közölte, folytatják az adócsökkentéseket, a beruházások fellendítését és a középosztálybeli foglalkoztatás megerősítését.
Nyertek a konzervatívok, de nem tudnak egyedül kormányt alakítani GörögországbanA választások előtt megcsappant az Új Demokrácia előnye a február 28-i, 57 halálos áldozatot követelő vasúti katasztrófát követően. A hatóságok szerint egy távolsági személyszállító vonatot véletlenül ugyanarra a vasútvonalra tereltek, amelyen egy szembejövő tehervonat közlekedett. Később kiderült, súlyos rendszerhiba idézte elő a katasztrófát, a pályaudvarokon kevés volt az alkalmazott, a biztonsági infrastruktúra pedig elavult volt.
A kormány tekintélyét egy megfigyelési botrány is megtépázta, ennek során újságírók és prominens görög politikusok telefonjain kémszoftvereket fedeztek fel. A leleplezések elmélyítették a bizalmatlanságot a politikai pártok iránt. A Sziriza kampányában nagy hangsúlyt fektetett mind a lehallgatási botrányra, mind a vonatbalesetre, ám a jelek szerint ez is kevés volt, s a párt elutasítottsága továbbra is túlságosan magas, sokan az utolsó pillanatban mégis a kisebbik rossznak tartott Új Demokráciára adták a voksukat.
Az egykor az ország meghatározó erejének számító szocialista PASZOK kezdi visszanyerni az elejét, mintegy 11 százalékot szerzett. Vezetője, a 44 éves Nikosz Androulakisz a lehallgatási botrány középpontjában állt, telefonját is megfigyelték.
Csak a baloldalnak fontos a vasárnapi görögországi választás, a jobboldali miniszterelnöknek nem kell sietnie