;

Zöldzóna;környezetszennyezés;Zagyva;Lőrinci;mérgező anyagok;

Egy tavalyi szivárgás Lőrincinél

- Mérgező anyagok szivárognak egy cég zagytározójából Lőrincinél, a helyiek tüntetést szerveznek

Amikor pedig nagy szél van, akkor a gyógyszergyártási melléktermékként keletkezett por beteríti a folyópartot. 

A megengedettnél lényegesen több higanyt, cinket és nikkelt tároltak egy cégnél a Heves vármegyei Lőrinciben, holott a hulladékhasznosítót csak egy gát választja el a Zagyva folyótól - hangzott el az RTL vasárnap esti híradójában.

A közelben lakó Petrik Zsolt azt mondja, már régebben is szivárgott az a zagytározó, amelyben nehézfémeket és egyéb veszélyes anyagokat tartanak. Tavaly nyáron azonban sokkal több méreg juthatott ki a telepről, mint azelőtt. A Mátrai Erőmű korábbi salaktárazójába 35 éve hordják a veszélyes hulladékot. Petrik Zsolt szerint nagy mennyiségű vegyszer lehet a telepen. Egy légi felvételen azt mutatta, hogy információi szerint gyógyszertári termékek, gyógyszerek gyártásából származó melléktermékek is megtalálhatóak a telepen por halmazállapotban. Ha pedig szél van, akkor ez az egész beteríti a Zagyva partját. 

A csatorna kereste a céget, hogy megtudja, milyen anyagokat tárolnak ott, de nem kaptak választ. Ugyanakkor birtokukba került egy környezetvédelmi jelentés, amely szerint ugyan a tavalyi szivárgás nem okozott jelentős környezeti károkat, de a cég tevekénységében már több szabálytalanságot találtak, ezért a Heves Vármegyei Kormányhivatal korlátozta működésüket. A legfrissebb műholdképen azonban kivehető, hogy miután a hatóság megtiltotta a régi tárolók használatát, a cég dolgozói újabb gödröket kezdtek ásni a közeli horgásztó mellett. Hogy mire használják majd azokat, egyelőre nem tudni. 

A vizsgálat azt is megállapította, hogy higanyból, cinkből és rézből a megengedettnél jóval több volt a medencében, 22 anyag mennyisége pedig jelentősen túllépi a talajszennyezési határértéket. A jelentés szerint tavaly az extrém száraz nyár is hozzájárult a szivárgáshoz. A környéken élők félnek, tüntetést szerveztek és aláírásokat gyűjtenek. A vállalkozás közleményeiben többször is azt állította, hogy szabályosan működnek. A hulladékkezelő cég bíróságon támadta meg a környezetvédelmi hivatal tiltását. A környezetszennyezésről a perben szakértőket kérdeznek meg, az ő vizsgálatuk még tart. Elsőfokú ítélet hónapok múlva várható.

Helyreigazítás

Lapszemlénk megjelenése után a REG Kft.-től hosszú helyreigazítási kérelmet kaptunk, amely pontról pontra cáfolja az RTL állításait.

„A megengedettnél lényegesen több higanyt, cinket és nikkelt tároltak egy cégnél a Heves megyei Lórinciben.” „A közelben lakó Petrik Zsolt azt mondja, már régebben is szivárgott az a zagytározó, amelyben nehézfémeket és egyéb veszélyes anyagokat tartanak.” „Petrik Zsolt szerint nagy mennyiségű vegyszer lehet a telepen. Egy légi felvételen azt mutatta, hogy információi szerint gyógyszertári termékek, gyógyszerek gyártásából származó melléktermékek is megtalálhatóak a telepen."

Ezzel szemben a valóság az, hogy a cég kizárólag az egységes környezethasználati engedélyében megjelölt veszélyes és nem veszélyes hulladékokat veszi át kezelésre, amely hulladékkezelési tevékenységével a lőrinci erőmű egykori pernyetározója területén a pernye lefedésére és a terület rekultivációjára irányuló tevékenységet folytat.

A cég egyáltalán nem vesz át vegyszert semmilyen mennyiségben, igy valótlan az az állitás, hogy nagy mennyiségű vegyszer, gyógyszertári melléktermékek, gyógyszerek gyártásából származó melléktermékek lehetnek a telephelyen.

A tározókban az átvett hulladékok kezelésig történő tárolása és nem nehézfémek, higany, cink, nikkel tárolása történik. Tavaly nyáron a tározókban található hulladékból mintavétel történt. Ezen hulladék szennyező anyag (higany, cink, nikkel) tartalmára vonatkozóan a cég minden jogszabályban és határozatban előirt határértéket betartott, igy valótlan az a tényállitás, hogy a megengedettnél lényegesen több higanyt, cinket és nikkelt tároltak.

A fentiekkel szemben a valóság az, hogy 2022. július 25. napján a telephely K-i és D-i rézsűjének lábánál anyagszivárgás történt. Az anyagszivárgást a cég azonnal jelentette a környezetvédelmi hatóságnak, ezzel együtt a kárelhárítási munkálatokat haladéktalanul elvégezte. A szivárgás mindösszesen pár napig tartott, azóta szivárgás egyetlen alkalommal sem volt tapasztalható. Környezeti kár a tavalyi szivárgással kapcsolatban egyáltalán nem került megállapításra.

„A legfrissebb műholdképen azonban kivehető, hogy miután a hatóság megtiltotta a régi tárolók használatát, a cég dolgozói újabb gödröket kezdtek ásni a közeli horgásztó mellett.”

A fentiekkel szemben a valóság az, hogy a cég a telepen nem kezdett és nem is kezdhet újabb gödrök (tározók) ásásába. Újabb tározó kialakítása engedélyhez kötött. A cégnek sem most, sem a jövőben sincs szándékában újabb tározót nyitni.

„A vizsgálat azt is megállapította, hogy higanyból, cinkből és rézből a megengedettnél jóval több volt a medencében, 22 anyag mennyisége pedig jelentősen túllépi a talajszennyezési határértéket.”

A fentiekkel szemben a valóság az, hogy a vizsgálat a kiszivárgott anyagból és a tározóban (medencében lévő anyagból), mint a cég által kezelésre átvett hulladékból történt, az átvehető hulladék szennyezőanyag (higany, cink réz) tartalmára vonatkozóan a cég minden jogszabályban és hatósági határozatban előirt határértéket betartott, igy valótlan az a tényállitás, hogy higanyból, cinkből és rézből a megengedettnél jóval több volt a medencében.

A lapszemle hamis színben tünteti fel, hogy a vizsgálat megállapította, hogy „,22 anyag mennyisége pedig jelentősen túllépi a talajszennyezési határértéket”, mivel a hivatkozott környezetvédelmi jelentésben emellett az is szerepel, hogy ,, határértékek a telephelyen engedélyezett hulladékhasznositási tevékenység vonatkozásában nem alkalmazhatók közvetlenül.

„A környezetszennyezésről a perben szakértőket kérdeznek meg, az ó vizsgálatuk még tart.”

Ezzel szemben a valóság az, hogy mivel a kiszivárgott anyag a telephelyet boritó vastag pernyerétegre, és nem a talajra került, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIl. törvény szerinti környezetszennyezés az anyagszivárgás folytán nem történt, ilyet a környezetvédelmi hatóság sem állapított meg, a per tárgya nem a környezetszennyezés vizsgálata.