A Greenpeace április 18-a és 22-e között gázszivárgást mért az állami MFGT zsanai és hajdúszoboszlói gáztárolója, a Mol Szank gázüzeme, a Mol algyői, Szt-7-es olajgyűjtő állomása, valamint az FGSZ vecsési területi központja és hajdúszoboszlói kompresszorállomása területén – tette közzé a környezetvédő szervezet.
A Clean Air Task Force nevű rendszer a helyszínek többségénél szivárgást észlelt, illetve kimutatta, hogy a gázt a légkörbe engedték. A hazai földgázrendszerből évi 90-100 millió köbméter távozik „hálózati veszteségként” – hívták fel a figyelmet. Ez mintegy 55 ezer magyar háztartás átlagos éves felhasználása. Értéke - 2022. őszi árfolyamok mellett - 85 milliárd forintra becsülhető.
A földgázt döntően alkotó metán a szén-dioxidnál jóval nagyobb mértékben melegíti a légkört. A molekula éghajlatváltozásban játszott felelőssége immár 30 százalék. Ezért elemi érdeknek nevezik az elszivárgások és a „normál üzem” során a légkörbe engedett metán mennyiségének csökkentését. Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse ezért is tartja megdöbbentőnek a gáz változatlan levegőbe engedését. Követelte, hogy Magyarország legkésőbb 2035-ig hagyjon fel a klímagyilkos földgáz használatával, addig pedig az iparág legfeljebb a szivárgás csökkentésére költsön. Az energiahordozóról, a hatékonyság és a takarékosság fokozásával, a megújulókra kell átállni – tette hozzá. Ennek érdekében azt várják a magyar kormánytól, hogy – akár szigorúbb feltételek kikötésével - támogassa az Európai Parlament május 9-i javaslatcsomagját, amely 2025 végétől megtiltaná a metán szándékos kibocsátását és a fáklyázást. Ez alapján a Greenpeace által most feltárt szivárgásokat az észleléstől számított öt napon belül meg kellene szünteti. Az EP kötelező metánkibocsátás-csökkentési célértékeket is vár az Európai Bizottságtól és a tagállamoktól.
