Nincs szükség engedélyre harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén történő foglalkoztatásához a Paks 2, illetve a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásoknál. E mentességgel a beruházások fő- és alvállalkozói kiemelt foglalkoztatóként egyaránt élhetnek, csak úgy, mint a beruházások számára vendégmunkásokat behozó munkaerőkölcsönzők – szögezi le a Magyar Közlönyben szerda éjjel megjelent kormányrendelet. Ezzel a kormány újabb kedvenc nagyberuházásánál adott engedélyt arra, hogy a cégek vendégmunkások egyszerűsített behozatalával oldják meg a munkaerőkérdést. A Paks 2 beruházásnál ugyanis erre már egy tavaly augusztusi kormányrendelet nyomán lehetőség volt.
A már hatályba is lépett szabályozás értelmében a két beruházás esetén a harmadik országbeli állampolgárnak csupán a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét kell igazolnia; a kormányhivatal nem működik közre szakhatóságként a kérelmezési eljárásban.
Mindez különösen érdekes időzítés, hiszen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes épp a fenti kormányrendelet közzétételét megelőző napon nyújtotta be a parlamentnek a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló, átlátható szabályozást ígérő törvényjavaslatot. Mint arról többször írtunk: a kormány az utóbbi években jelentősen enyhített a harmadik országbeliek munkavállalási feltételein, aminek következtében ugrásszerűen meg is nőtt hazánkban a vendégmunkások száma. A KSH adatai szerint tavaly 14 százalékkal 81 ezerre emelkedett a külföldi állampolgárságú alkalmazottak száma. A vendégmunkások legnagyobb arányban Ukrajnából érkeztek, miközben 182 százalékkal nőtt az egyelőre csak ezres létszámban itt tartózkodó fülöp-szigetekiek száma. A Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint az idén tovább gyorsult a folyamat, így például a fülöp-szigeteki vendégmunkások száma már legalább 8 ezerre tehető az országban.
A korábbi, „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját” szövegű kormányzati propagandaplakátok és a nagyberuházások hiányzó munkaerejét pótolni hivatott vendégmunkások beözönlését elősegítő kormányzati intézkedések között feszítő ellentmondások vannak. Ennek feloldására születhetett meg az az Országgyűlésnek kedden benyújtott törvényjavaslat, amely rögzíti többek között, hogy a vendégmunkások legfeljebb két évre, kizárólag munkavállalás céljából kaphatnak tartózkodási engedélyt, és azt legfeljebb egy évvel lehet meghosszabbítani. Letelepedési engedélyt viszont nem kaphatnak, családtagjaik részére pedig nem lehet családi kapcsolatra hivatkozással tartózkodási engedélyt sem kiadni. Magyarán: a vendégmunkás jöhet, de csak meghatározott időre, a családjára azonban nincs szükség.
Az országot újabban akkumulátor nagyhatalomként megálmodó kormány azt hangoztatja, hogy vendégmunkások csak akkor érkezhetnek hazánkba, ha magyar munkavállalókkal nem lehet feltölteni az adott állásokat. „Minden munkahely első helyen a magyarokat illeti meg, a magyarországi magyarokat. Második helyen a szomszéd népeket, és a harmadik helyzetben, amikor már mind elfogyott, akkor lehet csak külföldről hozni munkaerőt.” „Soha nem lehet több munkaerőt behozni, mint amennyi betöltetlen álláshely van Magyarországon” – fogalmazott például az ezzel kapcsolatos kirtikákra az Országgyűlésben múlt hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök. A probléma csupán az, hogy az új beruházásokkal éppen a kormány teremti meg a betöltetlen álláshelyeket, amelyekre már nincs kit beterelni Magyarországról. A Debrecen mellé tervezett kínai CATL akkumulátorgyár esetében például már most látni, hogy a szükséges 9 ezer munkásából csak 5 ezer lesz magyar, a többit a Távol-Keletről kell behozni.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár azt mondta szerdán a Világgazdaságnak: a törvényre azért van szükség, mert már eddig is számos beruházás érkezett és még fog is érkezni az országba, és ezek együttesen több százezer fő foglalkoztatását teszik szükségessé. „Amíg van magyar munkavállaló, addig magyarokkal töltsük be ezeket az állásokat”, ha viszont nincs, akkor először a környező országbeliek, majd a harmadik országbeliek foglalkoztatása következhet soron – fogalmazott. Arról is beszélt, hogy továbbra is „meghatározott kvóta fogja védeni a magyar dolgozókat”: csak a kvóta által engedélyezett számban érkezhetnek majd munkavállalók harmadik országból.
Más országokban ugyanakkor - a hazai bérek lenyomását megakadályozandó - a vendégmunkásoknak fizetendő minimumbért is meghatároznak, vagy előírják, hány napig és hol kell hirdetni az állást ahhoz, hogy annak sikertelen betöltése esetén külföldi munkaerőt lehessen alkalmazni. Több államban a munkaadónak kell bizonyítania, hogy az EU munkaerőpiacán keresett, de nem talált megfelelő képesítéssel rendelkező munkavállalót, és az átképzés sem járható út – derül ki az mfor.hu körképéből. Ilyen, a hazai munkaerőt a hangzatos szavakon túl is védő kitételek a társadalmi vitára bocsátott eredeti törvényjavaslatban még nem szerepeltek. A parlamentnek benyújtott tervezetben azonban már igen. Aszerint a foglalkoztatóknak az összevont kérelem benyújtása előtt kötelező lesz jelezniük munkaerőigényüket az állami foglalkoztatási szerv felé, és nyilatkozniuk kell arról is, hogy ezt követően sem sikerült betölteniük magyar állampolgárságú álláskeresővel az adott helyeket.
Egyúttal kikerült a javaslatból az az elképzelés, miszerint nem lett volna szükség munkavállalási engedélyre, ha a vendégmunkások minősített munkaerőkölcsönzőn keresztül érkeznek az országba.
A dolog egyetlen szépséghibája, hogy ugyanezzel a lendülettel az éjjeli kormányrendelet a Paks II. mellett a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi beruházásain ügyködő cégek számára is lehetővé tette, hogy mindenféle engedélyeztetés nélkül, átláthatatlanul hozzák be a vendégmunkásokat. Mindez előrevetíti: hiába a vendégmunkások behozatala terén átlátható szabályozást ígérő törvény, a kedvenc beruházások – így akár a későbbiekben az akkumulátorgyárak is – ez alól kibúvót kaphatnak.
Rabszolgákat hoznak be
Ha a vendégmunkás más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, a vendégmunkás tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie – áll a törvényjavaslatban. Ezzel mintegy röghöz kötik a vendégmunkásokat. László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke úgy fogalmazott lapunknak: a munkáltatók lényegében rabszolgákat hozatnak be magukhoz, hiszen a vendégmunkások nem tudnak munkahelyet váltani az országon belül, ha elégedetlenek a fizetésükkel vagy a munkakörülményeikkel, esetleg nem azt kapják, amit ígértek nekik. Ha ugyanis emiatt váltani szeretnének, akkor azonnal haza kell menniük, és új kérelmet kell benyújtaniuk. A szakszervezeti vezető szerint egy vendégmunkás a szállás és egyéb költségek miatt bruttó 120-130 ezer forinttal többe kerül, mint egy magyar dolgozó, ám ezt bőven visszahozza, hogy a vendégmunkásoknak lényegében nincs joguk a szabad munkahelyváltáshoz.
