A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdán közzétett előrejelzése szerint jelenleg 66 százalék az esély arra, hogy 2027-ig átlépjük az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöböt. Vagyis inkább bekövetkezik, mint nem. A 1,5 Celsius fokos határértéket a 2015-ös párizsi COP21 klímakonferencián jelölték ki mint olyan maximumot, amin túl már sok országban végzetes klímakatasztrófák történhetnek, ehhez alapul az ipari forradalom előtti szintet vették. A jóslatok és megalapozott számítások azóta is folyamatosan érkeznek, vajon tartható-e ez az érték. Az előrejelzések általában pesszimisták, legutóbb az ukrajnai háború különféle hatásait elmezve jutottak a kutatók arra, nem valószínű, hogy menni fog.
De ettől függetlenül is a helyi hőmérsékletek globálisan is folyamatosan emelkedtek az elmúlt években, 2015 óta felgyorsulva, miközben a gáz, olaj és más fosszilis tüzelőanyagok égetése nem igazán állt le. Márpedig a WMO évenként frissített jelentése két okot jelöl meg a negatív jóslata okaként: az egyik, hogy az üvegházhatású gázok miatt a légkör hőcsapdaként működik, a másik a következő El Niño, amelynek kezdete heteken belül várható.
Mindezeket együttvéve a WMO szerint 66 százalékos a lehetősége, hogy a globális átlagos hőmérséklet emelkedése 2027-re átlépi az 1,5 celsius fokot. Valamint azt is jelezték, hogy az elkövetkező öt év az eddigi legmelegebb lesz, és annak az esélye, hogy ebben az időszakban valamelyik év az eddig mért legmelegebb lesz, 98 százalék. Lehet, hogy az 1,5 fok átlépése csak ideiglenes lesz, de riasztó módon jelzi a tendenciát: emelkednek a tengerszintek, egyre gyakoribbak az időjárási szélsőségek, hanyatlanak az ökoszisztémák. “A következő hónapokban várható melegedő El Niño, ami az emberek okozta klímaváltozással összeadódva a hőmérsékletet eddig feltérképezetlen területekre irányíthatja. Ennek messzemenő következménye lesz az egészségre, az élelmiszerbiztonságra, a vízgazdálkodásra és a környezetre” - mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára.
2023-2027 között a hőmérséklet egy-egy évben 1,1 és 1,8 fokkal lehet magasabb az ipari kor kezdete előtti átlagnál. 2015-ben a 1,5 fok elérésének esélyét még 0 százalékra tették, de azóta a szám stabilan növekszik. A határérték túllépése katasztrofális és visszafordíthatatlan folyamatokat indít el. Csak az USA-ban 13 millió embernek kell elköltöznie lakóhelyéről a tengerszint emelkedés miatt, a Csendes-óceáni alacsony fekvésű szigetek közül többet el kell hagyjanak lakóik. Extrém szárazságok, viharok, erdőtüzek és hőhullámok várhatók világszerte. A NASA szerint a felmelegedés 1,5 fokra való korlátozása körülbelül 420 millióval csökkenthetné a szélsőséges hőhullámoknak kitett emberek számát.
Az országok képviselői év végén találkoznak az ENSZ COP28 klímakonferenciáján Dubajban, ahol felmérik, milyen előrelépések történtek eddig a párizsi klímacélok betartására. Várhatóan nagyon messze vannak attól a céltól, hogy 2030-ra több mint 40 százalékkal csökkentsék a felmelegedést okozó szennyezések arányát.
El Niño
Ez a természetes éghajlati jelenség, ami a tengervíz áramlásával van összefüggésben és ciklikusan jelentkezik - hivatalos nevén El Niño Déli Ingadozás (ENSO) - három fázisból áll. Az első, amit a perui halászok a XIX. század végén karácsony környékén észleltek, a meleg fázis. Az óceán 2-7 évente előforduló felmelegedését nevezik hagyományosan El Niñonak, ami spanyolul kisfiút, a kis Jézust jelenti. A második egy hidegebb, hűvösebb fázisa ugyanennek a jelenségnek, ami a La Niña, vagyis kislány nevet kapta. A harmadik, aminek nem adtak fantázianevet, az El Niño és a La Niña közötti átmeneti, semleges időszak, amikor az óceán vízhőmérséklete a hosszú távú átlag közelében van. Az 1982-83-as és 1997-98-as El Niño volt a XX. század történetének legintenzívebb globális éghajlati jelensége. A következő El Niño kezdete heteken belül várható.
