elemzők;ellenzék;betegség;személyiség;Alekszandr Lukasenko;emigráció;utódlás;Aljakszandr Lukasenka;Belarusz;Szvjatlana Cihanouszkaja;orosz-ukrán háború;

Lukasenko sietve tért haza a győzelem napi moszkvai ünnepségről

- Lukasenko megrendült egészsége miatt már az utódlását latolgatják

Az emigrációba szorult belarusz ellenzék hatalomváltásra készülne, a fő kérdés azonban az, hogy az ukrajnai háborúban meggyengült Moszkva mit léphet egy ilyen helyzetben.

Napokra eltűnt a nyilvánosság elől Alekszandr Lukasenko belarusz elnök, miután láthatóan betegen, s egyik kézfején kötéssel vett részt Moszkvában a május 9-i Győzelem napi díszszemlén, majd sietve hazautazott, nem várva ki a Vlagyimir Putyin orosz elnök által adott díszebédet. Állapotáról a minszki hatóságok mélyen hallgattak, mígnem egy oknyomozó csoport hírül adta, hogy az elnököt szombat este egy Minszk melletti kórházba szállították. Lukasenko helyett másnap miniszterelnöke mondott beszédet az állami jelképek ünnepén.

Szvetlana Tyihanovszkaja, az ellenzék emigrációba kényszerített vezetője hétfőn azt üzente támogatóinak, hogy az elnök állapotáról keringő pletykák „csak egy dolgot jelentenek: minden forgatókönyvre fel kell készülnünk, hogy Belaruszt a demokrácia útjára tereljük, s megakadályozzuk Oroszország beavatkozását. A nemzetközi közösségnek proaktívnak és gyorsnak kell lennie" - tette hozzá. Üzenete után nem sokkal a Pul Pervovo kormányzati Telegram-csatorna képeket közölt Lukasenkóról, amint szemlét tart egy katonai parancsnoki központban - ezúttal a másik kezén kötéssel.

A hét eleji koppenhágai demokráciacsúcson részt vevő Tyihanovszkaja aggodalmát fejezte ki, hogy hazája hamarosan elveszítheti függetlenségét, ha Moszkva folytatja a két ország szövetségi kötelékeinek szorosabbra fűzését és a Nyugat nem akadályozza meg orosz nukleáris fegyverek júliusra ígért fehéroroszországi telepítését.

Az orosz elnök legfőbb szövetségese, a Belaruszt 1994 óta kormányzó 68 éves diktátor – akinek biztonsági erői 2020 őszén brutálisan leverték a hatodszori államfővé választása elleni tiltakozásokat, ezreket börtönözve be – tavaly megengedte, hogy Moszkva az Ukrajna elleni invázió indítóállásaként használja országa területét. Orosz katonák most is állomásoznak Belaruszban, amely a nyugati szankciók miatt azóta még jobban függ az orosz energiaszállításoktól és hitelektől.

Az 1998 óta államszövetséget építő két ország biztonsági és katonai szervezete is erősen integrált.

A Spectator brit hírmagazin szerint Putyint (aki a volt KGB-s tisztekből álló belső körével együtt már a 2014-es kijevi Majdan-forradalmat is a Nyugat Washington által levezényelt akciójaként élte meg) éppen a választások elcsalására hivatkozó 2020-as minszki tömegtüntetések vezették arra a következtetésre, hogy a Nyugat menthetetlenül ellenséges a Kremllel szemben. De az Ukrajna lerohanásához vezető lépésekre is az a félelem vihette rá az orosz elnököt, hogy egy ilyen felkelés Moszkvában is bekövetkezhet.

Lukasenko állapota így érthetően aggasztja Moszkvát. 

A belarusz alkotmány értelmében, ha az elnök cselekvőképtelenné válik, posztját a felsőház elnöke veszi át a három hónapon belül kiírandó választásokig. A jelenlegi házelnök a 62 éves Natalja Kocsanova, az elnök korábbi kabinetfőnöke, akit lojálisnak és keményvonalasnak tartanak.

Ám Lukasenkónak nincs nyilvánvaló utódja.

Személyes uralma és imázsa vált rendszerének szinte egyedüli alapjává, miközben a Litvániába menekült Tyihanovszkaja, a 2020-as választások vélt győztese egyértelmű ellenfeleként vár a hatalom átvételére, egy Vilnius által emigráns kormányként elismert ellenzéki tanács élén.

Repülésforgalmi adatok szerint a hétvégén egy orosz kormányzati vezetők által használt magángép fordult meg a belarusz fővárosban – feltételezések szerint válságtárgyalások céljából. Putyin beavatkozási lehetőségei azonban korlátozottak, és mindegyik komoly veszélyt jelent saját rezsimjére nézve – mutatott rá elemzésében a Byline Times brit portál.

Ha Lukasenko valóban súlyos beteg, akkor Oroszországnak középtávon nehéz lesz Belaruszt megtartani saját geopolitikai kötelékében. 

Andrij Demcsenko, az ukrán határőrség szóvivője szerint Moszkva kivonta csapatai nagy részét Belaruszból, ahol már csak 2800 katonája van. Így, ha kiéleződik az ottani helyzet, nehéz lesz reagálnia.

Másfelől viszont meglehetősen bizonytalan, hogy a döntően börtönben lévő vagy az országból elüldözött ellenzék maradványai képesek lennének-e kihasználni a helyzetet és megdönteni a rendszert. Még az Ukrajna oldalán Oroszország ellen harcoló mintegy ezer belarusz önkéntes segítségével is csekély az esélye annak, hogy hatalomra kerüljenek.

Lukasenko nélkül azonban a fehérorosz elitben hatalmi harcok kezdődhetnek. 

Megpróbálhatják utódjának megtenni legidősebb fiát, a 47 éves Viktort, aki korábban apja nemzetbiztonsági asszisztenseként szolgált, és vélhetően szoros kapcsolatokat ápol a biztonsági szervek vezetésével. Nyitott kérdés azonban, hogy a rendőrség és hadsereg is elfogadná-e őt.

Előbb vagy utóbb új elnökválasztást kell tartani, ami ideális alkalom lenne a Kreml számára, hogy beavatkozzon, és megtartsa az országot befolyási övezetében - állapította meg a Byline Times. Másrészt a Nyugat megpróbálhatja kihasználni fehéroroszországi pozícióinak javítására, hogy Moszkva erejét és figyelmét leköti az ukrajnai háború.

Végül az sem kizárt, hogy Lukasenko felépül és visszatér a közéletbe, ahogy nemrég Recep Tayyip Erdogan török elnök is, aki egy rosszullét miatt kényszerült lemondani néhány kampányszereplését, de három nappal később folytatta országjárását. Korábban, 2015 márciusában Putyin is eltűnt, és két hétig nem látták. Távollétére azóta sem adtak hivatalos magyarázatot.

Úgy tűnik, hogy a zsoldosvezér képtelen leállni.