- Ausztria nem Magyarország, ott még bele lehet bukni a korrupciós botrányokba

Ritkán fordul elő egy ország életében olyan esemény, mint amilyen négy éve Ausztriában történt. Az Ibiza-botrány, melynek során egy titokban rögzített felvételből derültek ki az akkori osztrák alkancellár, a szélsőjobboldali Heinz-Christian Strache üzelmei, alapjaiban rázta meg a bécsi politikát. Ám az esetnek még Magyarországon is voltak hatásai. Orbán Viktor kormányfő épp a botrány kirobbanása előtt röviddel fogadta a nyíltan bevándorlásellenes Szabadságpárt (FPÖ) akkor még hivatalban lévő elnökét. A magyar kormányfő számára minta volt Sebastian Kurz kancellár kabinetje, amelyben a mérsékelt jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) működött együtt a szélsőjobboldali FPÖ-vel. Orbán úgy vélte, ennek az együttműködésnek kell mérvadónak lennie az akkor küszöbön álló európai parlamenti választás után az EP-ben is, vagyis az Európai Néppárt és a populisták szövetségét szorgalmazta.

Az Ibiza-botrány azonban éppen fordítva sült el, intő jellé vált Európa számára. A leleplezés megmutatta, mit is akar a szélsőjobb: többek között a médiatérkép magyar viszonyok szerinti átalakítását, vagyis egyre nehezebb helyzetbe hozni a független médiumokat.

Az Ibiza-botrány Kurz kormányának bukásához vezetett, de az ezt követő választást az ÖVP akkori „csodagyereke” még nagy fölénnyel nyerte meg. Új koalíciót alakítottak a Zöldekkel, miután az ügy után az FPÖ vállalhatatlanná vált. Azóta azonban jelentős változásokon ment keresztül az osztrák belpolitika. Ugyan továbbra is néppárti-környezetvédő kormány irányítja Ausztriát, de a Karl Nehammer kancellár elnökölte ÖVP már messze nem olyan népszerű, mint akkoriban. Ugyanakkor a szabadságpárt nemcsak átvészelte a válságos időket, hanem kihasználta az ÖVP és az elnökségért folytatott hatalmi harc nyomán belső válságba sodródott szociáldemokraták gyengélkedését: Herbert Kickl pártja ma már biztosan vezeti a közvélemény-kutatásokat. Ha minden így maradna, az egyfajta horror forgatókönyvvel érne fel, hiszen a 2024 őszén tartandó választások után Kickl a kancellári székre tartana igényt. Ez pedig Európa további jobbra tolódását is eredményezné, ráadásul hiba lenne azt gondolni: azzal, hogy az FPÖ élén változás történt, a politikája megváltozott volna. Ugyanaz a gátlástalan politikai erő maradt. Ausztria azonban nem Magyarország,

A Gazdasági és Korrupciós Államügyészség (WKStA) nyomozást indított az ÖVP vezető politikusai ellen, a nyomozók egy sor chatüzenetet értékeltek ki, kétes megállapodásokat vizsgáltak felül, gyanús összefonódásokat lepleztek le. Ez az eljárás az oka annak, hogy mára az Ibiza-ügy kissé háttérbe is szorult. A jogi eljárás még egyik üggyel kapcsolatban sem zárult le. Strachét eddig még nem ítélték el jogerősen, két különböző vádpontban fel is mentették. Ez azonban még nem jelent semmit, hiszen több vizsgálat is zajlik. A legnagyobb kérdés az, hogy Strache politikáját az adományozók igényei szerint alakította-e.

Ami a másik botrányt illeti, a háttérben nagyon komoly vizsgálatok zajlanak, egyre több politikus ellen emelhetnek vádat: Sophie Karmasin volt családügyi minisztert bíróság elé állították – vesztegetéssel és sikkasztással vádolják. A nyomozók szerint közvetítőként lépett fel az ÖVP és az Österreich című lap alapítói között. Ez az újság manipulált közvélemény-kutatásokat tett közzé, hogy elősegítse Sebastian Kurz hatalomra kerülését. Karmasint idén március 3-án tartóztatták le. A volt tárcavezető elleni eljárás a végéhez közeledik, összesen mintegy 50-re emelkedett a vádlottak száma. A WKStA mintegy 40 házkutatást tartott és 30 terabájtnyi adatot foglalt le. A vádpontok között szerepel hatalommal való visszaélés, egyes cégek számára jogtalanul biztosított (adó)kedvezmények, hamis tanúvallomások a vizsgálóbizottságokban, és egyéb korrupciós ügyek. Kurz ellen az a vád: a bulvármédiát kancellári megbízatása alatt kormányzati hirdetésekkel tömték, hogy kedvezően tudósítsanak róla. Ezért is kényszerült lemondásra. Kurz kitartóan tagadja a vádakat, s időközben bejelentette, visszavonul a politikától. Félteni azonban nem kell a megélhetése miatt, több cégnél tanácsadóként dolgozik.

A Kurz elleni eljárásban kulcsszerepet játszanak azok a chatüzenetek, amelyeket a bécsi pénzügyminisztérium volt tisztviselője, Thomas Schmid telefonjáról sikerült kinyerniük a nyomozóknak. Hogy Kurz idejében milyen erkölcsi háttere volt az egész hatalmi gépezetnek, arról Schmid egy kollégájának írt üzenete mindent elmond. Mint fogalmazott, az, hogy az illető az ÖVP egyik miniszteri hivatalában dolgozik, azt jelenti, "te a gazdagok kurvája vagy". Az üzenetek hemzsegtek a trágár kifejezésektől. A beszélgetések azt sugallták, hogy a Kurzhoz köthető, a hatalomba került, jórészt fiatalok úgy vélték: mindent megengedhetnek maguknak.

Általánosságban elmondható, hogy a Schmidtől lefoglalt mintegy 300 ezer üzenet nemcsak az ügyészség, hanem a média és a politikai ellenfelek számára is gazdag forrást jelent. Az ÖVP-nél ezért sokan azt sugallják, hogy az – úgymond – átpolitizált ügyészség és a baloldali média áldozataivá váltak. Ennek azonban erősen ellentmond, hogy tényleges visszaélésekre derült fény, amelyek kapcsán egy normális jogállamban eljárás is indul.