Szánalmas akciót indított Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester közbenjárása nyomán a város NB I-es futballcsapata: a szezon utolsó hazai mérkőzésére ingyenessé tette szurkolói számára a belépést. A vendégségbe érkező leleményes ZTE-drukkerek azonban tettek róla, hogy az egész idény alatt egyetlen aspektusban, a szerencsétlenkedésben jeleskedő egyesület sztorijába némi poén is vegyüljön: lecsaptak ezekre a tikettekre.
A történet nem alakulhatott másként. Elvégre a Fehérvárról van szó, a 12 csapatos Fidesz-bajnokság legNEResebb egyletéről. A gárda tulajdonosa Garancsi István, a rendszer kegyeltje, ekként az ország 12. leggazdagabb embere, lelátóján nemrégiben még kihelyezett kormányülést lehetett volna tartani, 10 milliárd körüli költségvetésével pedig a liga második legtőkeerősebb alakulata, ehhez képest két fordulóval a zárás előtt a 11., azaz kieső helyen áll. Emiatt gondolta a városvezető – aki a minap úgy jellemezte a Fehérvárt, mint „minden idők legtöbb pénzéből minden idők egyik leggyengébb együttesét” –, hogy a helyi nézők támogatása majd segít, inkább az a pár milliós jegybevétel essen ki, mintsem a csapat az élvonalból. Mondjuk az akcióval kvázi elismerte egyfelől, hogy a belépők teljességgel értéktelenek (leszámítva néhány elvetemült fanatikust a gárda vergődésére ember nem kíváncsi: a 14 ezres stadionban az átlagnézőszám alig veri a 3000-et), másfelől hogy a Fideszen kívül másnak nemigen fontos az élvonalbeli tagság megtartása. Másutt, ahol a futball társadalmi beágyazottsága és piaci működése valóságos, és nem egy politikai erő mesterségesen fenntartott hóbortja, ott nem kell lasszóval fogdosni a nézőket.
Ami zajlik, kutyakomédia. De nevetni azon (miután a klub hasonló ütemben égeti a milliárdokat, miként a rezsim tünteti el a közpénzeket), a zalaegerszegi furfang nyomán sincs semennyire kedvem.