Láthatóan nem unja meg az Orbán-kormány a sztálini „béketábor" szófordulat ütemes ismételgetését, olyannyira nem, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI szerint a Kínai Kommunista Párt által irányított Pekingben is fontosnak érezte hangsúlyozni: Magyarország és Kína számíthat egymásra a „béketábor" hangjának erősítésében.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kínai kollégájával, Csin Kanggal folytatott egyeztetését követően a két ország közötti stratégiai partnerségről beszélt, amelynek jelentőségét szavai szerint az utóbbi években a koronavírus-járvány elleni küzdelem, a gazdasági válság és a háborús helyzet is megerősítette. A két ország szorosan együttműködik annak érdekében, hogy mielőbb tűzszünet jöjjön létre Ukrajnában, és béketárgyalások induljanak meg - magyarázta.
Szijjártó Péter azt hangoztatta, Magyarországot különösen súlyos kihívások érik a szomszédságban zajló fegyveres konfliktus miatt, ezért hazánk a béke pártján áll, azt szeretné, hogy minél előbb véget érjenek a harcok.
„Azonban azt kell látni sajnos, hogy a világban, és különösen a transzatlanti világban, a háborús retorika rendkívül hangos. (...) Ennek ellenszereként folyamatosan erősítenünk kell a béketábornak a hangját, hogy világossá váljon, hogy a globális többség igenis a béke mellett van. És a béketábor hangjának erősítésében Kínának bizony kulcsszerepe van”
- fejtegette, hozzátéve, „nagyra becsüljük Kína erőfeszítéseit, amelyeket a béke érdekében tett az elmúlt időszakban, nagyra becsüljük azt a béketervet, amelyet Kína letett az asztalra”. A diplomáciai rendezést célzó kínai javaslatról szólva közölte, már az üdvözlendő, hogy egyáltalán létezik ez a kezdeményezés, mivel az ukrajnai helyzet kapcsán általában a háborúról beszél mindenki. „Mi azt szeretnénk, hogy ha egyre többen és egyre hangosabban beszélnénk a békéről” - fogalmazott.
A miniszter arról is beszámolt, hogy kínai hivatali partnerével megállapodtak abban, hogy számíthatnak egymásra a béketábor hangjának erősítésében. „Együttműködünk szorosan annak érdekében, hogy megteremtsük minél előbb egy azonnali tűzszünet és aztán a béketárgyalások feltételeit Ukrajnában” - ismételgette, hozzátéve, „mi örülünk annak, hogy Kína komolyan veszi a béke iránti erőfeszítéseket, örülünk annak, hogy Kína erőfeszítéseket tesz ebbe az irányba, és ebben a tekintetben szorosan együtt fog működni a következő időszakban”.
Szijjártó Péter hétfőn többek között a kínai kereskedelmi miniszterrel, illetve több nagyvállalat vezetőjével is találkozott. Közölte, újabb hárommilliárd eurónyi kínai autóipari beruházás jön Magyarországra a következő időszakban, ami állítása szerint tovább erősíti hazánk pozícióját a kelet-ázsiai ország vállalatainak első számú közép-európai beruházási célpontjaként (magyarra fordítva: tovább mélyíti hazánk gyarmati státuszát - a szerk.).
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kínai kereskedelmi miniszterrel, Vang Ven-taóval folytatott találkozóját követően arról számolt be, hogy öt kínai nagyvállalat vezetőjével is tárgyalt a nap folyamán, amely társaságok közül négy az elektromos autóiparhoz kapcsolódóan fog beruházást végrehajtani Magyarországon, így kiszolgálva a szintén jelen lévő német autógyártókat. „A következő időszakban újabb hárommilliárd eurónyi kínai autóipari beruházás jön Magyarországra” - mondta, hozzátéve, hogy ezek nagyban hozzájárulnak a gazdasági növekedés fenntartásához. Mint jelezte, ezek a beruházások mind az európai autóipar megújítása érdekében, a német vállalatoktól kapott megrendelések miatt érkeznek a kontinensre.
„Mi nagyra becsüljük azt, hogy a kínai vállalatok első számú közép-európai beruházási célpontjává vált Magyarország. 2022 végére Magyarországon már több kínai beruházás volt, mint bárhol máshol a közép-európai országokban”
- lelkendezett a tulajdonképpeni gyarmatosítás felett, hozzátéve, „mi ezt a folyamatot folyamatosan szeretnénk fenntartani, (...) ezért továbbra is ösztönözzük a kínai beruházásokat”, amelyekhez mindig a maximális támogatást adjuk.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború egyik legsúlyosabb negatív következménye, hogy a világ ismét megindult a blokkosodás irányába, ami a „magyar érdekekkel” teljesen ellentétes. „Nekünk az lenne a jó, hogy ha a világ az összeköttetésekre építené a működését az elkövetkezendő időszakban, blokkosodás helyett konnektivitást akarunk (...) Mi úgy gondoljuk, hogy Kína globális kezdeményezései ezt a célt szolgálják, ezért azokat mi támogatjuk” - magyarázta. Elismételgette azt a mantrát is, hogy az Európai Unió és Kína együttműködését a „kölcsönös tiszteletre” és előnyökre kellene alapozni.
„Nem értünk egyet azzal, hogy Kínát kockázatként vagy fenyegetésként kellene kezelni. Azt gondoljuk, hogy a Kínával való együttműködés hatalmas lehetőségeket tartogat a partnerek számára. (...) Ezért mi folyamatosan fejleszteni szeretnénk az Európai Unió és Kína együttműködését, amibe nyilván nem fér az bele, hogy az EU például kínai vállalatokat helyezzen szankciós listára vagy exportkorlátozási szigorításoknak vessen alá kínai vállalatokat”
- közölte.
A miniszter emlékeztetett, hogy tavaly a kínai bruttó hazai termék (GDP) rekordot döntött, meghaladta az EU gazdasági teljesítményét, miközben az országban egyetlen év alatt 12 millió új városi munkahely jött létre. „Ezek mind abba az irányba mutatnak, hogy a Kínával való együttműködésből Európa csak profitálni tudna, épp ezért mi egy erős, kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködést szorgalmazunk” - állította.
Szijjártó Péter az (egyik) debreceni akkumulátorgyárat felhúzó, a világ legnagyobb akkumulátorgyártójának számító Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) vezetőjével, Robin Zenggel is elbeszélgetett. A cég debreceni gyárépítése magyarországi beruházásra ösztönöz más kínai vállalatokat is - lelkendezett a külügy közleménye szerint. A megbeszélést megelőzően kiemelte, hogy a munkavacsorán át fogják tekinteni, hogyan is áll „a valaha volt legnagyobb magyarországi beruházás”. A környezetpusztító projekt már most látható módon további kínai cégek fejlesztéseit inspirálta hazánkban, ez Szijjártó szerint alighanem pozitív fejlemény.
A tárcavezető elmélete szerint mindez hozzájárul Magyarország Európán belüli versenyképességének fejlesztéséhez, minthogy a kínai beruházások a legkorszerűbb technológiákat hozzák el az új egységeikbe, ráadásul az elektromos autóipari beruházások biztosítják azt, hogy Magyarország továbbra is a klímaváltozás elleni küzdelem „éllovasa” legyen. „Erre minden olyan ember, aki a környezetért felelősséget érez, büszke lehet” - jelentette ki anélkül, hogy tartott volna a plafon beszakadásától. Majd emlékeztetett, hogy ma a közúti közlekedésből származik a globális károsanyag-kibocsátás 14 százaléka, a szektor elektromos átállása nélkül pedig így minden zöld- és klímacél naiv illúzió marad.
Szijjártó Péter közölte, hogy továbbra is „elképesztő verseny" zajlik Európában a kínai beruházásokért. „Az látszik, hogy a magyarországi beruházási környezet versenyképessége mellett a kiváló magyar-kínai politikai kapcsolatok is nagy szerepet játszanak abban, hogy ezeket a beruházási versenyeket végül nálunknál sokkal nagyobb, sokkal erősebb nyugati országokkal szemben is meg tudjuk nyerni, s ezek a beruházások Magyarországra jönnek, Magyarországon segítik a gazdasági növekedést, Magyarországon hoznak létre új munkahelyeket” - hangzott a melldöngetés.
Hogy ez utóbbi mennyire félrevezető állítás, azt a lapunk épp mai cikkében mutatta be: Magyarországon egyre több vendégmunkás dolgozik, s van olyan autóipari üzem, ahol magyarokat már nem is vesznek fel. A Távol-Keletről és Délkelet-Ázsiából érkező vendégmunkások száma ugyanakkor ugrásszerűen növekszik, csak az autóiparban több ezer fülöp-szigeteki dolgozik.
Egyre több a vendégmunkás Magyarországon, van autóipari üzem, ahol magyarokat már nem is vesznek fel„Magyarország a béketáborhoz tartozik” – tweetelte sztálini fordulattal OrbánDebreceni akkugyár: de hol a víz?A bíróság jóváhagyta, Győr fideszes vezetői gátolják az akkumulátorgyár-telepítés elleni népszavazást