Texasban már 17 tömeges lövöldözés történt ebben az évben 29 halálos áldozattal, a szövetségi állam képviselőházában pedig benyújtottak egy HB 1147 jelzésű törvényjavaslatot, amelyben a „harctéri traumakezelő állomásokhoz” hasonló egységek, sebesültkezelő központok létrehozást javasolják az iskolákban, ahol például olyan vérzéselállító érszorítók lennének, amilyeneket az amerikai katonák használnak.
A törvényjavaslat szerint ezek a központok ,,traumatikus sérülésekkel, beleértve a vérveszteséget” foglalkoznának. Az iskolai személyzetet kiképeznék a felszerelés használatára, akik azután a tanulóknak - harmadik osztálytól felfelé - továbbadnák tudásukat.
Ha a javaslatot megszavazzák, a nyolc-kilenc éves texasiak megtanulnák, hogyan kell szorítókötést alkalmazni, hogyan kell tapaszokat helyezni nyílt mellkasi vérző sebekre egy újabb tömeges lövöldözés esetén, amelyet sokan elkerülhetetlennek tartanak.
A törvényjavaslat vitáján Ann Johnson, demokratikus képviselő, kifejezte ellenérzéseit, miszerint megérti, párttársa miért dolgozta ki a törvényt, de nagyon rosszak az érzései ezzel kapcsolatban. – Nagyon aggaszt, hogyha ilyen kiképzést biztosítunk, az azt jelenti, hogy elfogadjuk, hogy az iskoláink háborús övezetté válnak – mondta. Az Egyesült Államok mintha valóban harctérré változott volna. Michigan államban két iskolakerület is betiltotta a gyerekeknek hátizsákok viselését, még az átlátszóakét is, miután egy harmadikos zsákjában pisztolyt találtak.
Idén eddig 210 tömeges lövöldözés történt országszerte a Gun Violence Archive szerint. (Tömeges lövöldözésnek négy vagy több ember lelövését jelenti a lövöldözőt nem számítva). Az egyik nagy figyelmet felkeltett esete - amely a törvényjavaslatot közvetlenül életre hívta - éppen Texasban történt, egy náci tetoválásokkal dekorált fegyveres, akit mentális állapota miatt 2008-ban elbocsátottak a hadseregtől, egy bevásárlóközpontban nyitott tüzet május 7-én, megölve nyolc áldozata között egy hároméves gyereket is.
A szaporodó esetek mögött a másolás az egyik motívum, de az exelnök Donald Trumpnak a szélsőségeseket támogató politikája is szerepet játszik, ami szintén motivált egyes lövöldözőket - nyilatkozta a The Guardiannek Robert Spitzer, aki több könyvet is írt az amerikai fegyverpolitikáról. Egy másik ok, hogy a fegyverviselés teljesen természetesnek számít Amerikában: 400 millió fegyver van a 332 milliós országban. Joshua Horowitz társszerző, a Johns Hopkins Egyetem fegyveres erőszak megoldás központ szakértője szerint, minél több a fegyver, annál több esetben fordul elő nagy, nyilvános erőszakos esemény. – Bárki bármilyen sérelemmel hozzáférhet ehhez a fegyverarzenálhoz, és megölhet embereket – magyarázta. A fegyvereladások a járvány idején ugrottak meg, amikor a személyes biztonságukat féltő emberek - a fegyverlobbi agresszív hirdetések hatására is - vásárlásokba kezdtek: csak 2020-ban 23 milliót vettek, és még tavaly is több, mint 16 milliót.
A lövöldözések ellenére a texasi fegyverviselési törvények inkább lazulnak, mint szigorodnak. 2021-ben 4 613 texasi halt meg fegyverektől, 1 765-tel nőtt az áldozatok száma hét év alatt. A John Hopkins adatai egyértelműen azt mutatják, hogy azokban az államokban, ahol lazák a törvények, nagyobbak a halálozási arányok, mint ahol szigorúbbak. A republikánus kormányzású Michiganban 100 ezer lakosra 29 haláleset jutott, a demokratikus Hawaiin csak három.
