Bizalmatlansági indítványt nyújtott be a bécsi parlament pénteki rendkívüli ülésén az osztrák szociáldemokrata párt, eredménytelennek minősítve a kormány áremelkedések elleni intézkedéseit.
„Elég! Már nem várok semmit ettől a kormánytól, csak azt, hogy lemond!“
- jelentette ki felháborodottan Pamela Rendi-Wagner, a párt elnöke a képviselőházban. Kezdeményezéséhez a szélsőjobboldali szabadságpárt (FPÖ) is csatlakozott, a véresszájúnak mondott pártvezér, Herbert Kickl a - szerinte ostoba - kancellár, Karl Nehammer szemére vetette, hogy hiába dob ki milliókat száznál is több tanácsadójára, kormánya képtelen fékezni az inflációt.
Az utóbbi vádakra reagált a zöldek frakcióvezetője, Sigrid Maurer, aki szerint Kickl álszent, a legkevésbé sem érdeklik őt a kisemberek gondjai.Az Eurostat adatai szerint az osztrák áremelkedések üteme az év eleje óta egyfolytában nő, áprilisban 9,6 százalékra ment fel a márciusi 9,2 százalékról, miközben az eurós térségben a ráta 7 százalékos, a mindig érzékenyen figyelt németeknél pedig 7,6 százalék.
A kereszténydemokratákból és környezetvédő zöldekből álló koalíció, úgy téve, mintha az egyre elviselhetetlenebb drágulás friss jelenség lenne, offenzívát indított ellene az elmúlt héten. A fogyasztóvédelmi miniszter, a zöld Johannes Rauch találkozott szervezett az osztrák élelmiszerkereskedemi cégekkel (négy csoport uralja a piac 80 százalékát) önkéntes ármérséklésre akarta rávenni őket, eredménytelenül. A Spar üzletlánc vezetője, Markus Kaser visszautasította a drágításra vonatkozó vádakat, állítva, hogy az élelmiszerkereskedelmi cégek még nyereségük egy részéről is lemondanak, hogy ne fékezzék a fogyasztást. „Haszonkulcsunk alacsony, 0,9 százalékkal a német árszint alatt vagyunk. Nem a kereskedők, hanem a termelők felelősek a szörnyű árakért, a Coca Cola haszna csak tavaly 25,4 százalékot ért el, a világ legnagyobb sörgyártójának, az Anheuser-Buschnak - 25,6 százalékkal - még ezt is sikerült túlszárnyalnia.“
További egyeztetések következtek, például a gyerekszegénység növekedéséről, arról a nyugtalanító adatról, hogy január óta 160 ezerről 201 ezerre nőtt az elszegényedéstől veszélyeztettek száma, hogy növekszik a szociális piacokon vásárlók tömege. Az Österreich című napilap riportot közölt az egyik legnagyobb bécsi, az Ottakringeren levő szociális piacról, ahol 50 százalékkal olcsóbban lehet vásárolni, mint a szupermarketekben, főleg az utóbbiak által átadott „maradék“ áruból.
Az inflációs főbűnös, mint bárhol másutt Európában, az energiaszektor, különösen a gáz- és a távfűtés. A koalíció januárban rendelkezett a villamosáram árának visszafogásáról, de későn, s nem terjesztette ki az áramszolgáltatás mellékköltségeire, például a hálózati díjakra. Ausztria hosszútávú energiaszerződések révén gazdálkodik, nagyon erősen függ az orosz szállításoktól, így érthetően felbőszült a lakosság amikor kiderült, hogy az energiatőzsdén már rég a negyedét fizetik az energiacégek annak az árnak, amennyi még mindig sújtja az osztrák végső fogyasztókat.
Halványul a szankciós inflációról szóló propaganda, az emberek inkább az Orbán-kormányt okolják a magas élelmiszerárakértAz ellenzék sem vitatja, hogy a bécsi kormány eddig sem ült ölbe tett kézzel az árletörési küzdelmekben, de nem az árakat igyekezett mérsékelni, hanem a lakosság jövedelmét próbálta erősíteni. Tavaly például minden Ausztriában állandó bejelentett lakcímmel rendelkező személynek egyszeri, 500 eurót fizettek. De a fűnyíró elv érvényesült, kapott a pénzből csecsemő és aggastyán, élő és halott, friss bevándorló és őslakos, gazdag és szegény.
Szerdán a néppárti-zöld duó új intézkedéseket jelentett be, az energiaszektort és az élelmiszerkereskedelmet célozva. Az energiavállalatoknál elrendelte, hogy vissza kell venniük a nyereségükből, evégett pontos és friss adatokat kell szolgáltatniuk az E-Controll nevű felügyeletnek. Ahol ez elmarad, ott a hatóságok júniustól extra nyereségadót vezetnek be. (Az Európai Unió már október óta él ezzel a módszerrel.) Az élelmiszerkereskedelmi láncok esetében kötelezővé teszik annak közzétételét, hol és mennyiért szerezték be árujukat. Arról is számot kell adniuk, hogy mit csinálnak a megmaradt termékekkel.
„Attól, hogy az emberek követni tudják az élelmiszerárak alakulását, még nem fognak jobban élni“
- reagált a parlamentben az SPÖ frakcióvezető helyettese, Jörg Leichtfried, aki felemlegette, hogy a lakbérek is folyamatosan drágulnak, nem is szólva az éttermi árakról. A szociáldemokraták az élelmiszerárak forgalmi adójának átmeneti megszüntetését követeli, felső határ kiszabását a lakbérekre, az energiaárak csökkentését és szociálisan célzott jövedelemtámogatást.
Miután a kormánytöbbségnek köszönhetően a parlament visszautasította mindkét bizalmatlansági indítványt, az SPÖ-elnöke közölte, hogy frakciója egyetlen esetben sem segít a koalíciónak kétharmados törvények elfogadtatásában, blokkolja a kezdeményezéseket, amíg nem érzékeli, hogy csökken az infláció.
Élen a magyar infláció, úgy drágul minden, hogy az EU-ban máshol csak messziről követni tudjákRománia utolérte a magyar gazdaságot, Ausztria még mindig 25 évvel előttünk jár