Három parlamenti bizottság előtt adott számot a munkájáról Nagy Márton, ebben megmagyarázta hazánk cudar gazdasági helyzetének szerinte ildomos értelmezését és a bizonyítványát. Mindazonáltal szónoklatai alapján a gazdaságfejlesztési miniszter továbbra is úgy gondolja, hogy elérhető év végéig az egyszámjegyű infláció.
A Telex beszámolója szerint a tárcavezető a tapasztalatok ellenére továbbra is meg van győződve arról, hogy a kiskereskedők szorongatása jó ötlet. Az elmúlt egy évről szólva kijelentette, hogy a magyar gazdaság sikeres időszakot zárt, de a környezet nagyon nehéz volt, e nehéz környezet kezelésére tartja jó módszernek a különadókat, az árstopokat, valamint azt a „kis korrekciót”, ami a rezsivédelem (részleges) megtartása mellett az energiaszámlákban megtörtént. Tavaly 4,6 százalékos növekedést sikerült elérni, pedig a tavalyi évben 10 milliárd eurós (átszámítva körülbelül 3700 milliárd forintos) extranehézséget jelentett az energiakrízis kezelése - magyarázta.
A foglalkoztatottság Nagy Márton szerint közel teljes, a legnagyobb problémát pedig a magas infláció jelenti, amely - mint mondta - a magyar gazdaság „struktúrjájából”, vagyis a magas energiakitettségből ered, emiatt „a háború és a szankciók” különösen megnövelték a pénzromlást. 2023-ban a két fő cél az egyszámjegyű infláció elérése és a recesszió elkerülése, ami másfél százalékos növekedést hozhat - hangzott a vízió. Azt elismerte, hogy a magyar gazdaság éppenséggel „technikai recesszióban” van, de utána egy egy „nullás” negyedévben, majd az év második felében két jóval erősebb negyedévben bízik.
Halványul a szankciós inflációról szóló propaganda, az emberek inkább az Orbán-kormányt okolják a magas élelmiszerárakértA magas inflációs szint Nagy Márton szerint elsősorban az élelmiszereknél „ragadós”, a forint elértéktelenedéséről pedig úgy vélekedett:
„Nem leértékeltük, hanem leértékelődött a forint, mert mindenki látta az energiakassza hiányát”
Azt viszont bíztatónak nevezte, hogy az energiaárak konszolidálódtak, a tavalyi 17 milliárd euró helyett idén 9 milliárd euró lehet a költség. A pénzromlási mutató felfelé gyorsabban megy, lefelé lassabban - magyarázta.
Szónoklata után a tárcavezető a lap szerint kiosztotta az ellenzéki képviselőket, hogy ne károgjanak és huhogjanak mindig, konstruktívabban és hatékonyabban dolgozzon a bizottság. A párbeszédes Tordai Bence azért felvetette, hogy tavaly ilyenkor a miniszter még 3 százalékos inflációt jósolt a 2022-es év végére, mire Nagy Márton a szokásos szankciózással válaszolt.
Arra a felvetésre, hogy miképpen tud a kormány 15 százalékos 2023-as éves átlagos inflációval kalkulálni, ha az első hónapokban 25 százalékos volt a pénzromlás, nem válaszolt egyértelműen, az uniós szinten is siralmas magyar fizetésekre pedig úgy reagált,
hogy a bérek mértéke önmagában nem sokat jelent, az számít, hogy mit lehet abból megvenni
Mindezek ellenére Nagy Márton úgy gondolja, hogy a vásárlóerő-paritás tekintetében Magyarország a középmezőnyben van az Európai Unióban.
A jobbikos Z. Kárpát Dániel a külföldi munkavállalók beengedésével kapcsolatban szólalt fel, szóvá téve, hogy továbbra is a hazai munkavállalókon kellene lennie a prioritásnak. Emellett felvetette, hogy az állam közvetetten a multikat hozza előnybe az akcióztatással, a magyar tulajdonú kisboltokkal szemben. Válaszában Nagy Márton megdicsérte az ellenzéki politikust, nemcsak károgott, hanem javaslatot is tett. A kisboltokról szólva pedig azt mondta, attól, hogy számukra nem kötelező az akciózás, önkéntesen még részt vehetnek az árversenyben.
A kötelező akciózás inflációcsökkentő hatása a nullával egyenlő, a magyarországi termelők viszont rosszul járhatnak veleOrbánék legnagyobb átverése a kötelező akcióMegjelent a boltok kötelező akcióinak részleteit tartalmazó kormányrendelet