Alighanem a szívükhöz kaptak mindazok, akiknek a hazai gépjárműiparhoz akárcsak csipetnyi közük is van. A német járműgyártás új megrendelései ugyanis havi összevetésben 2020 áprilisa, a világjárvány időszaka óta a legnagyobb mértékben, évesítve közel 50 százalékkal csökkentek márciusban. Ezt hívják összeomlásnak. A cégek magas kamatokat tekintik bűnbaknak. A magyar ipar is vergődik, márciusban négy százalékkal kevesebbet termelt, mint egy esztendeje. Bár a technikai recesszió Magyarországot sem kerülte el, a lejtőre került iparban továbbra is az autógyárak termelése tartotta a lelket. A németországi megrendelések katasztrofális mértékét látva nem nehéz megjósolni, hogy már nem sokáig. Helyzetére ugyanakkor igaz az a mondás, hogy szegény embert még az ág is húzza. A mögöttünk hagyott tél elején a kormány vészjósló képet festett fel arról, hogy energiaválság várható, melynek első áldozatai éppen a németek lesznek, akiknek tömegei fagyoskodni fognak. Noha ez a borús kép meglehetősen eltúlzottnak bizonyult, de Magyarországon is energiatakarékosságot követeltek meg az üzemektől és az állami intézményektől. Az elvekkel természetesen mindenki egyetért, de most is bebizonyosodott, hogy a kormányfő és csapata ezúttal sem számolt intézkedésének következményeivel. Jelesül azzal, hogy időközben kedvezőbbé váló energiaárak és az enyhe tél ellenére annyira visszafogottá vált az ipar termelése, hogy azt már a szolgáltatók is megérezték. Emellett a világrekorder infláció miatt a kiskereskedelmi forgalom látványosan csökkent, ami kihatott az élelmiszeripari üzemek termelésére, üzemszünetére, leállására.
Ma már bizonyos, hogy a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram céljait tekintve olyan ambiciózus vállalkozás, amely főként a kormányzati propaganda része. A grandiózus, 1000 milliárd forintos hitelprogram azonban szinte meghirdetése pillanatában befulladt. A bankok ugyanis képtelenek voltak feldolgozni a beérkezett igényeket. De ennél is furcsább az újraiparosítás hajszolása, ami ebben a formában szükségtelen. Közel 10 éve Orbán Viktor kormányfő így fogalmazott: "Mi azt gondoljuk, hogy a teljes magyar nemzeti összterméken belül az iparból származó össztermék arányát növelni kell. Ezt nevezzük mi újraiparosításnak." Majd arról ábrándozott, hogy 2018 végére Magyarország lesz az Európai Unió legiparosodottabb országa.
Ez azonban nagyon nem jött be. Jogosan arra gondolhattunk volna, hogy a kudarc nyomán meg is felejtkezhetünk minderről, de tévedtünk. Baross Gábor nevét zászlajára tűzve az újraiparosítás szlogenje 2023-ban újraéledt. A cél az lehetett, hogy a jórészt külföldiek kezében lévő feldolgozóipar az összeszerelő-üzemekre épül, ahol a viszonylag képzetlen munkaerő is foglalkoztatható. Időközben azonban gyakorlatilag kimerültek a munkaerő-tartalékok, s az iparosítás sem tudja a dolgozók számát érdemben már növelni. A hitelprogram nyertesei viszont, ha ez a céljuk, az állami pénzekből korszerűsíthetnek, ami viszont az alkalmazottak csökkentésével jár.