A jegybank elnöke szerint nem igazságos, ezért nem fenntartható, hogy a két gyermekes édesanyák nyugdíja 15 százalékkal, a három gyermekeseké pedig 20 százalékkal alacsonyabb az átlagyugdíjasokénál, de számos technika van ennek megoldására.
Ha ez valóban így van, tényleg nem igazságos. Ám azt, hogy éppen a gyerekvállalás miatt lenne kevesebb egy nő nyugdíja, egyetlen ismert adat sem igazolja. Azt sem tudni, milyen megoldási javaslatai vannak Matolcsy Györgynek. Kérdeztük, de nem árulta el. Ha a tényekből indulunk ki, akkor például az egyik megoldás az lehetne, hogy megszűnik a nők és a férfiak átlagkeresete közötti 17 százalékos különbség. Miután a nyugdíj összege a korábbi bérektől is függ, ez máris egy fontos lépés lenne a hátrány lefaragásához. Vagy az, ha sokkal magasabb lenne a fizetés azokon a területeken, ahol többségében nők dolgoznak: a szociális szférában, az oktatásban, az egészségügyben. Ez is egy jelzés lenne a nők elismerésére, és az ápolók, védőnők, tanítók nyugdíja máris magasabb lenne, ha szültek gyereket, ha nem. Netán, ha a tehetséges nők a férfitársukhoz hasonlóan menetelhetnének a tudományos ranglétrán, és egy külföldi ösztöndíjra is egyforma eséllyel indulhatnának, még akkor is, ha családalapítás előtt állnak. Vagy, ha azok a nők, akik kiesnek a munkából, mert súlyosan beteg hozzátartozójukat, vagy sérült gyermeküket gondozzák, legalább a minimálbért megkapnák, és ne annyi pénzből kelljen élniük egy egész hónapban az éjjel nappal végzett munkáért, amennyiért mások a Kairó-Manáma katonai repülőúton egy kávét ittak.
Matolcsy György mentségére szóljon, hogy a jó szándék vezérelte. Mondhatta volna azt is, hogy az asszonyságok szüljék csak a közjószágokat az embernek, mindegy, hogy gyereket vagy „jányt”. Még csak nem is szánalommal tekintett azokra, akinek a személyi száma 2-essel kezdődik. Lehet, hogy mégiscsak a jegybankelnök lesz a nők szövetségese.