Újabb és újabb műellenséget gyárt a pártállam médiagépezete: a menekültek elleni uszítóhadjárat, a hajléktalanok kriminalizálása után most éppen azon ügyködik, hogy a magyar ellenzék fiatal, potensebb részére ráhúzhassa a „radikális” meg „erőszakos” jelzőket. Előbb a „nomen est omen” Jámbor Andrást és a Szikra Mozgalmat próbálják összemosni a német antifák februári, náciellenes támadásaival (úgy, hogy közben Novák Katalin államfő a pápa érkezése okozta áhítatos hangulatában kegyelmet osztott a vád szerint nagyon is valódi terrorcselekményeket elkövetett szélsőjobbos Budaházy Györgynek és kis csapatának), most pedig Karmelita előtt békés polgári engedetlenséget folytató, kordonbontó Hadházy Ákost és a Momentumot rohanta le feltűnő brutalitással a rendőrség.
Az teljesen világos, hogy a Karmelitánál nem a rendőrség, hanem a pártállam médiafelelősei osztogatták a parancsot. A miniszterelnöki rezidenciát körbevevő kordon maga a nettó, irritáló önkény, hazudozás és jogias köntösbe öltöztetett törvénytelenség: a vak is látja, hogy a Színház utca nem építési terület, ahogy a miniszterelnökhöz napi szinten raportra érkező zsírosképű csinovnyikok és propagandisták röhögve flangálnak a területen védősisak nélkül. Az egész csak arra jó, hogy a kerítés mögül mutogathassanak fügét az újságíróknak és úgy mellesleg a magyar nyilvánosságnak. A rendőrség korábban három alkalommal is törvényesen járt el: hagyta, hogy Hadházyék lebontsák a kordont és csak a valóban védett Karmelita bejáratát őrizte. Azután jött a pártállam valamelyik gyűlöletmenedzsere, és az ötlet, hogy aztán valamelyik, törvény helyett a politikának hajbókoló rendőri vezető kiadja a parancsot a rendőröknek, hogy minden erővel védjék meg a semmirevaló drótkerítést. Ezután szépen hátradőltek és nézték, ahogy egymásnak feszültek a rendőrök és kordont leszerelni próbáló ellenzékiek, majd Hadházy Ákost földre nyomták, karját reccsenésig hátrafeszítették, jöhetett a kisdiákok arcába a könnygáz. Közben Orbán Viktor a csikóstalálkozón ostort pattogtat. Igazi, hamisítatlan, fasisztoid esztrádműsor. Egyszerre kéjeleghetnek a szélsőjobboldaliak, egyszerre lehet elriasztani Hadházyéktól azokat az ellenzékieket, akik még most is azzal hitegetik magukat, hogy na, velük aztán biztos nem fordulhat elő, hogy néhány markos verőlegény a köztévé kamerái előtt végigvonszolja a porban. Mert 2010 óta valahogy nem esett le nekik, hogy a pártállam az ő „békés, alulról jövő” kezdeményezésükre bármikor odaküld egy szakasz kopaszt, a „civil” kezdeményezésükről pedig egy propagandista bármikor kimutatja, hogy az Gyurcsány Ferenc és Soros György szerelemgyereke. Szóval a Hadházyékon való fanyalgás helyett jobb inkább felkészülni: a tíz bő esztendőnek vége, a külpolitikai elszigetelődéssel és a gazdasági helyzet romlásával a rezsim rohamléptekben radikalizálódik. A jelek szerint 1989-ben hitelre kaptuk a szabadságot. Kezdődik a törlesztés.