Magyarország;látogatás;Ferenc pápa;2023;

- „Az igazi hit kényelmetlen, kilép a világba, hogy találkozzon a szegényekkel”

Olyan egyházra van szükségünk, amely folyékonyan beszéli a tevékeny szeretet nyelvét, amelyet mindenki meghall és megért, még azok is, akik nem hisznek – mondta Ferenc pápa magyarországi látogatása második napján.

„Ferenc pápa, jó, hogy együtt vagyunk!” – a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fehér pólóján olvasható felirat többfelé felbukkant szombaton délelőtt, a VII. kerületi Rózsák tere környékén gyülekező tömegben. A tér közepén álló, Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett templomban Ferenc pápa szegényekkel, rászorulókkal, hajléktalanokkal, menekültekkel, valamint egyházi – katolikus és protestáns – karitatív szervezetek munkatársaival, önkénteseivel találkozott.

A katolikus egyházfő reggel a sajátos nevelési igényű, látás- és mozgássérült gyermekek számára létrehozott Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonban tett látogatást, onnan érkezett az erzsébetvárosi templomba. Kampfmüller Sándor, a templom plébániai kormányzója előzőleg elmondta lapunknak, hogy az egész országból közel ezer vendéget várnak: hatszázan a templomban, több százan a templomkertben kapnak helyet.

A pápát Spányi Antal székesfehérvári püspök köszöntötte, majd tanúságtételek következtek. A máriapócsi Fürtösné Kanalas Brigitta elmondta, hogy 17 éves korában ment férjhez, de – mivel férje inni kezdett – gyerekeivel elköltözött otthonról. Sokat nélkülöztek. A görögkatolikusok segítségével sikerült rendeznie az életét, férjével is megjavult a kapcsolata.

Jakovlev Oleg feleségével és öt gyerekével az ukrajnai Dnyipropetrovszkból a háború kitörése után, 2022 májusában menekült Magyarországra. Annak idején katonaszakácsként szolgált nálunk, kellemes emlékeket őrzött az országról és a magyar emberekről. A család a Katolikus Karitásztól kapott szó szerint életmentő témogatást.

Kunszabó Zoltán és felesége Kunszabóné Pataki Anna az Új Jeruzsálem Katolikus Közösség, illetve a Csak Egyet Szolgálat révén hajléktalanokkal és bajban lévők rászorulókkal foglalkoznak. Fontosnak tartják, hogy a fizikai értelemben vett ellátáson kívül lelki társai is legyenek a hozzájuk betérő 100-170 embernek.

A tanúságtételek elhangzása után Ferenc pápa arra figyelmeztetett:

soha ne feledjük, hogy a szegények és a rászorulók állnak az evangélium középpontjában. Jézus ugyanis azért jött, hogy örömhírt vigyen a szegényeknek

– idézte a Bibliát.

Izgalmas kihívás – folytatta –, hogy „az általunk vallott hit ne legyen egy életidegen szekta foglya és ne váljon áldozatává egyfajta lelki egoizmusnak”, tehát egy olyan lelkiségnek, amelyet a „saját belső nyugalmam és elégedettségem érdekében alakítok ki”.

Az igazi hit ezzel szemben az, amely kényelmetlen, amely kockáztat, amely kilép a világba, hogy találkozzon a szegényekkel, és képessé tesz arra, hogy saját életünkkel a szeretet nyelvét beszéljük

– hívta fel a figyelmet.

A tevékeny szeretet nyelvét beszélte Szent Erzsébet is, a király leánya, aki fényűző és kiváltságos környezetben nőtt fel, mégis, megérintve és átalakítva a Krisztussal való találkozástól, elutasította a világ gazdagságát és hiúságait, és arra érzett vágyat, hogy ezekről lemondva a rászorulókról gondoskodjon. A pápa hangsúlyozta: aki „Istenhez köti magát”, mint Assisi Szent Ferenc – és ahogyan az ő életéből ihletet merítő Szent Erzsébet –, az megnyílik a szegények iránti szeretetre.

Olyan egyházra van szükségünk, amely folyékonyan beszéli a tevékeny szeretet nyelvét, egy olyan egyetemes nyelvet, amelyet mindenki meghall és megért, még a legtávolabb állók is, még azok is, akik nem hisznek – mondta az egyházfő. Az ember még a fájdalomban és a szenvedésben is bátorságra talál a továbblépéshez, ha megkapta a szeretet balzsamát: ez az az erő, amely segít elhinni, hogy nincs minden veszve és lehetséges egy más jövő. A szeretet, amelyet „Jézus nekünk ajándékoz és amelynek megélésére hív minket”, hozzájárul ahhoz, hogy a társadalomból, a városokból és a szűkebb környezetünkből kiirtsuk a közöny és az önzés gonoszságait:

újra feléleszti a reményét egy új, igazságosabb és testvériesebb emberiségnek, amelyben mindenki otthon érezheti magát.

Az egyik tanúságtételre utalva a pápa úgy fogalmazott, hogy az egyháznak nem elég csak kenyeret adni, ami a gyomrot táplálja, hanem az ember szívét is táplálni kell. A tevékeny szeretet nem pusztán anyagi és szociális segítségnyújtás, hanem az egész emberre figyel, Jézus szeretetével talpra akarja őt állítani: olyan szeretet, amely segít visszanyerni szépségünket és méltóságunkat.

„Kívánom, hogy az egyházban és a hazátokban mindig hordozzátok a szeretet illatát, és arra kérlek titeket, hogy továbbra is imádkozzatok értem” 

– mondta befejezésül az egyházfő.

A rendezvény szendrőládi cigányok fellépésével ért véget, a templomot igazi koncerthangulat töltötte be. A pápa csak több, jórészt Istent dicsőítő dal meghallgatása után folytatta programját: a szomszédban lévő görögkatolikus templomban találkozott a görögkatolikus közösség képviselőivel.

A rendszerváltás előtti Népszabadság pártélet rovatának korábbi munkatársa láthatóan újra büszkén szolgálja Moszkvát.