Hisszük, hogy a Szentatya érkezése éppen most éppen ide, Magyarországra nem véletlen. Nem is világpolitikai összefüggések következménye csupán. Több, mint a magyar katolikus egyház és a magyar állam meghívásának elfogadása. Őszentsége budapesti látogatása kairosz - jelentette ki a Karmelita kolostorban Ferenc pápa és vezető magyar politikusok előtt tartott beszédében Novák Katalin köztársasági elnök.
Novák Katalin azt hangoztatta, ez az alkalmas pillanat és hely a találkozásra, a harangok megkondítására, az igazságos béke meghirdetésére. – Isten megfelelő időben összehozza és erővel vértezi fel azokat, akik bíznak a szeretet, az összefogás és a béke erejében” – fűzte hozzá. Kifejtette, azt szeretnék ha a pápa magyarországi látogatása elrugaszkodás lehetne a nemzet felemelkedéséhez. Egy olyan magaslat, ahonnan rálátunk a szellemi, lelki megújuláshoz és békéhez vezető útra. Elrugaszkodnunk és a megfelelő úton maradnunk már nekünk kell magyaroknak, európaiaknak. Ehhez bátorítást, iránymutatást, megerősítést várhatunk és várunk is. De csak mi, európai emberek és vezetők élhetünk úgy a ránk ruházott szabad akarattal, hogy az egy békésebb, demokratikusabb, erősebb Európához vezessen - fejtegette.
Ferenc pápa figyelmeztette Orbán Viktort, szombaton menekültekkel találkozik – Percről percre a katolikus egyházfő magyarországi látogatásárólA köztársasági elnök emlékeztetett, hogy Szent II. János Pál akkor jött el hozzánk, amikor erre a legnagyobb szükség volt a kommunizmus bukása utáni újrakezdéskor. A mostani látogatásra is ugyanez igaz. Novák Katalin kijelentette, Ferenc pápa akkor érkezett, amikor arra a legnagyobb szüksége van Magyarországnak és Európának. – Szentséged most megerősít minket abban, hogy a keresztény értékeken nyugvó életnek van alapja, értelme és jövője a XXI. században is. És mi is ebben erősítjük meg szentségedet. Ezt adjuk kölcsönösen egymásnak az emberi élet, a család védelmét, a keresztény hit megtartó erejét - fogalmazott. A köztársasági elnök úgy látja, szövetségesek a katolikus egyházfővel, akivel együtt védik az emberi életet, a nőt és a férfit külön-külön és egymással összekapaszkodva az üldözött keresztény testvéreinket, de a másként gondolkodók és másként élők szabadságát is.
Mint mondta, fájdalommal és reménnyel fordul most az egyház első emberéhez. – Szentatyám, a magyarok és világszerte milliók önben a béke emberét látják, akitől azt reméljük, hogy beszélni tud Kijevvel és Moszkvával, Washingtonnal, Brüsszellel és Budapesttel és mindenkivel, aki nélkül nem lehet béke. Itt Budapesten azt kérjük Öntől, hogy járjon el személyesen a mielőbbi igazságos béke érdekében. Kijelentette, a magyarok ajándékaik között megtalálják Szent Erzsébet rózsatöveit. Amikor majd ezek a Vatikán kertjeiben virágoznak, gondoljunk mindazokra, köztük a szegényekre, a szükségben támaszt keresőkre és ránk magyarokra is, akiknek lelki táplálékot ad, örömet és reményt hoz, látogatásával és szolgálatával. Isten hozta el önt hozzánk - zárta mondandóját Novák Katalin.
A háború szólistái
Maga Ferenc pápa beszédében megjegyezte, Budapest nemcsak méltóságteljes és életerős főváros, hanem jelentős és központi része a történelemnek.
Idézte József Attila A Dunánál című versnek sorát: „A Dunának, mely mult, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai.”
A katolikus egyházfő szerint végig kell néznünk, ahogy a béke álmát éneklő kórusnak sajnálatosan leáldozik, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak. Általánosságban elmondható, hogy a nemzetek közötti békés és stabil közösség felépítése iránti lelkesedést, mintha eltűnt volna az emberek fejéből, miközben új mozgástereket jelöltek ki. Megjelentek az ellentétek, fellángolt a nacionalizmus és az ítélkezés. A kommunikáció hangneme pedig elmérgesedett. Nemzetközi szinten úgy tűnik, hogy a politika a problémák megoldása helyett inkább az indulatokat szítja. Megfeledkezve a háború borzalmai után elért érettségről visszafejlődve egyfajta háborús infantilizmusba - fejtegette. – A béke azonban soha nem a stratégiai érdekek követéséből fog fakadni, hanem olyan politikából, amely képes az egészet mindenki érdekeit szem előtt tartani, odafigyelve az emberekre, a szegényekre és a jövőre, nem csupán a jelen hatalmára, nyereségére és lehetőségeire – fogalmazott.
A világbékét elhozni már nem elég, több irányból is nyomás nehezedik Ferenc pápáraFerenc pápa úgy véli, az állam és az egyház közötti termékeny együttműködés gyümölcsöző, azonban meg kell őrizni a megfelelő határokat, hogy ilyen is maradjon. – Fontos, hogy minden keresztény emlékezzen erre, az evangéliumot tartsa viszonyítási pontnak, ragaszkodjon a szabad és felszabadító Jézusi döntésekhez, és ne köteleződjön el a hatalom sajátos logikája mellett. Ebből a szempontból jó az egészséges szekularizáció, ami nem azonos a széles körben elterjedt, minden szakrális szempontra allergiás, és önmagát a profit oltárán föláldozó szekularizációval. Azok, akik kereszténynek vallják magukat, a hitvallókkal együtt elsősorban arra kaptak meghívást, hogy tanúságot tegyenek és együtt járjanak mindenkivel ápolva az evangélium által ihletett humanizmust – fejtegette. Kitért a migráció kérdésére is, amely sok vitára ad alapot. A keresztények számára – figyelmeztetett – nem lehet más az alapvető viszonyulás, mint amit a Szent Imre herceghez szókló intelmében Szent István hátrahagyott, nevezetesen, hogy ékesíti az országot, aki eltérő nyelvvel és szokásokkal érkezik oda, mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. – Mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem még a külföldiekhez is, sőt mindenkihez, aki hozzád járul – idézett az intelemből Ferenc pápa. Ezt követően magyarul hozzáfűzte: „Jónak lenni jó. Jobb adni, mint kapni.”
A katolikus egyházfő ezután megemlékezett a határon túli magyarokról is, külön kitérve a Buenos Aires-i magyar apácákra, akiknek bevallása szerint sok mindent köszönhet – Isten, áldd meg a magyart! – zárta magyarul a beszédét.