;

Oroszország;bíróság;bezárás;Egyesült Államok;Kirgizisztán;sajtószabadság;Szabad Európa Rádió;

Vjacseszlav Vologyin, az orosz állami duma elnöke, aki készséggel megosztotta, hogy kell bánni a külföldi sajtóval

- Bírósági döntéssel bezárják a Szabad Európa Rádió helyi irodáját Kirgizisztánban

A végzés nem sokkal azután született, hogy a közép-ázsiai országgal baráti Oroszország megosztotta „a külföldi befolyásolás elleni küzdelemben elért tapasztalatait".

Kirgizisztánban az illetékes biskeki bíróság bejelentette csütörtökön, hogy bezárják a legnagyobb nem állami médiát, az Egyesült Államok által finanszírozott Szabad Európa Rádió (SZER) vagy másnéven Szabadság Rádió helyi irodáját. Közölték, hogy „a kulturális minisztérium kérésének eleget téve” beszünteti az Azattik (a SZER helyi részlege) tevékenységét és a médiumot bezárják.

Az Azattik, amelynek harminc napja van fellebbezni a bírósági döntés ellen, közölte, hogy élni kíván ezzel a jogával. A bírósági bejelentést két nappal azután tették, hogy Moszkvában Nurlanbek Sakijev kirgiz házelnök, aki találkozott az orosz parlament alsóháza, az állami duma elnökével. Vjacseszlav Vologyin közölte, hogy Oroszország „kész megosztani a tapasztatát, miután hatékony törvényeket fogadott el a külföldi befolyásolás ellen”. A két ország közötti baráti viszonyt jelzi, hogy egyelőre Szadir Dzsaparov kirgiz elnök – akit Orbán Viktor szívélyesen fogadott februárban a Karmelita kolostorban – az egyetlen államfő, aki jelezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel részt vesz május 9-ei moszkvai, győzelem napi díszszemlén.

A kirgiz döntéshozók hamarosan tárgyalhatnak egy médiatörvény-tervezetről is, amely a kirgiz civil közösség egyik tagja szerint korlátozná a szólásszabadságot. Az öt volt közép-ázsiai szovjet köztársaság közül, ahol korlátozott a sajtószabadság, Kirgizisztán sokáig kivételnek tűnt viszonylagos média- és politikai sokszínűségével. Civilszervezetek azonban a médiumokra gyakorolt növekvő nyomásra panaszkodnak.

Január végén a kulturális minisztérium bírósági eljárást indított az Azattik ellen, amelynek YouTube-csatornáját a hétmilliós országban kétmillióan követik. A hatóságok azt vetették az ellenzéki eseményekről és a korrupcióról is beszámoló Azattik szemére, hogy a kérések ellenére nem vont vissza egy riportot, amely a mintegy száz halálos áldozattal járó 2022-es többnapos kirgiz-tádzsik összetűzésekkel foglalkozott.

Az előfordulhat, hogy katonai vagy civil reptereken más nemzet katonai légijárművét lefotózzák.