- Egy kérdés, két világ – A Vatikánban már sejtik, hogy Magyarországon politikai célokra akarják felhasználni Ferenc pápa látogatását

A Vatikánnak is vannak aggodalmai Ferenc pápa pénteken kezdődő és vasárnapig tartó budapesti látogatását illetően, s ezek természetesen nem biztonsági jellegűek. A Szentszékhez is eljutnak a hírek arról, hogy Magyarországon a kormányoldal egyes személyiségei ki akarják sajátítani az eseményt.

Erre utal az a kérdés, amit Tóth Tamásnak, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárának tett fel a Szentszék hírszolgálata. Az interjúban a Vatican News német szekciójának kérdése szó szerint így hangzik: „Egyesek attól tartanak, hogy Ferenc pápa magyarországi látogatását is eszközként használhatják fel. Mi a véleménye erről?” A pápalátogatás általános koordinátora elismerte, „a Szentatya bármely látogatása eszközként használható fel”, hozzátette ugyanakkor, a látogatást „lelkipásztori szempontból kell szemlélni”, s utalt arra, hogy Ferenc a vasárnapi Úrangyala ima alatt is elmondta, zarándokként érkezik Magyarországra.

Az apostoli látogatást eleve komoly udvariatlanság politikai célokra felhasználni. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy – amint erre Matteo Bruni szentszéki szóvivő is utalt múlt heti sajtóértekezletén – a látogatás középpontjában az ukrajnai háború áll majd. Magyarország határos az országgal, sok menekült érkezett ide, más kérdés, hogy csak töredékük maradt az országban. A magyar kormányfő hónapok óta azt hangoztatja, hogy a magyar kormányon kívül csak a Vatikán áll a „béke pártján”. Ám a pápa közvetetten már azelőtt elhatárolódott attól, hogy e tekintetben egy szintre helyezzék Magyarországgal, hogy egyáltalán megérkezett volna Budapestre. Mindössze egy nappal a vizit előtt, csütörtökön Denisz Smihal ukrán miniszterelnököt fogadta. Budapest és Kijev viszonya ezzel szemben annyira feszült a magyar kormány egy sor oroszbarát lépése miatt, hogy itthon elképzelhetetlen lenne egy ilyen találkozó.

Az ukrán miniszterelnök vatikáni vizitje egy másik fontos aspektusra is rámutat, nevezetesen arra, hogy a Vatikán konkrét lépéseket tesz a fegyvernyugvásért, s nem csak folyamatosan beszél a békéről. A katolikus egyházfő a vatikáni adminisztráció több fontos személyiségét küldte már Kijevbe, ami magyar részről szintén nem jellemző. Nem sokkal az ország elleni orosz agresszió tavaly február 24-én történt megindítása után Michael Czerny bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításáért felelős vatikáni hivatal vezetője, valamint a pápa alamizsnásának nevezett Konrad Krajewski érsek is több napot töltött Ukrajnában, utóbbi nem is egyszer járt az országban, s egy alkalommal az élete is veszélybe került, amikor a nukleáris erőműve miatt különösen veszélyesnek számító dél-ukrajnai Zaporizzsjébe látogatott. Rajtuk kívül

Ám nem csak e tekintetben viszonyul teljesen másként a Vatikán és a magyar kormány az ukrán kérdéshez. Ferenc pápa többször beszélt az ukrán nép mártíromságáról, s szögezte le, egyértelmű, hogy Oroszország a támadó fél. Ugyanakkor bírálatok érték ukrán részről amiatt, hogy nem mondta ki az agresszor, Vlagyimir Putyin nevét. Ezzel kapcsolatban tavaly, az America című jezsuita magazinnak elmondta: – Nem mondom ki mindig, hogy ne sértsek vele, és ne ítélkezzek általánosságban, mégis köztudott, hogy kit ítélek el. Nem szükséges, hogy családnevet és keresztnevet is tegyek hozzá – fejtette ki.

A pápa útjával azt a célt szolgálja, hogy életben tartsa Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások lehetőségét. A pápai diplomácia nagy erőkkel próbálja rávenni a feleket, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, de eddig nem kapott pozitív választ. –Mindannyian éhezünk a békére – jelentette ki Paul Richard Gallagher érsek a napokban Liechtensteinben tartott beszédében. A Szentszék külügyminisztere rámutatott, hogy a pápai diplomáciának nincsenek hatalmi érdekei: sem politikai, sem gazdasági, sem ideológiai.

A pápa budapesti látogatásán szóba kerülnek az Európai Uniót érintő kérdések. Itthon ugyan olyan vélemény is elhangzott, hogy a magyar miniszterelnökkel együtt lépnek fel az Európai Unió ellen, de ez már csak azért sincs így, mert az uniót érintő felfogásuk szintén gyökeresen más. Hogy milyen jelentős különbségekről beszélünk, ezzel kapcsolatban érdemes felidézni a pápa 2017-es felhívását, amely akkor hangzott el, amikor uniós állam- és kormányfőket fogadott. Mint fogalmazott, az európaiaknak a szolidaritásra kellene összpontosítaniuk, „amely a leghatékonyabb orvosság a populisták ellen”. Arra szólította fel az európaiakat, hogy adjanak nagyobb lendületet az európai projektnek. Hozzátette: "a szolidaritás nem csak jó szándék. Konkrét tettek és cselekedetek jellemzik". A populista áramlatok ezzel szemben "az egoizmus virágai".

S bár a pápa szokta bírálni az uniót, ő éppen több Európát akar, amely keresztény értékeken nyugszik. Ez az értékrend azonban nem egy harcias fellépést jelent, hanem egy szolidaritáson, empátián s amint ezt szintén többször hangoztatta, befogadáson alapuló Európát.