;

Parragh László;szakmunkásképzés;kamarai tagdíjak;

- Parragh László: Nem érdemes foglalkozni a kamarai tagdíj elvetését firtató hangokkal

Plusz beszélt néhány, általa gyenge képességűnek tartott országgyűlési képviselőről, akik nem értik, mit jelent a gazdaságszervezés. Nekik ezt segít megtanítani. 

Mi 2010-ben kötöttünk egy megállapodást Orbán Viktor miniszterelnökkel, aminek az volt a lényege, hogy lebontjuk a határokat a felsőoktatás és a szakképzés között - jelentette ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Hír TV kedd esti adásában.

Parragh László olvasatában mindez azt jelenti, hogy ha valaki valamilyen szakmát jól csinál - mondjuk autószerelő - akkor továbbléphessen mondjuk technikusként, s onnan bekerülhessen a felsőoktatásba. Ilyen a német modell, ahol ha bemegy egy diák, akkor a végén a kiválasztódás eredményeként a legfelső szinten jön ki - magyarázta. Megjegyezte, ami az emberek fejében van – amit látnak a különböző tévécsatornákon, kereskedelmi tévékben –  és a valóság nagyon-nagyon távol van egymástól. – Tehát azt megmutatni, hogy kékgallérosnak lenni, az nem jelenti azt, hogy olajos, koszos, büdös, az egész munkaköre az nem jó, hanem az, hogy alkot, valamit létrehoz. És ezt akarjuk megmutatni, és tudjuk megmutatni hál' Istennek – fejtegette. 

Kijelentette, ha valaki nekiáll azon vitatkozni, hogy megéri-e a kamarai hozzájárulást befizetni, akkor az illető gondoljon bele, hogy az iparűzési adó az elmúlt években a félére csökkent, milyen lehetőségeket talál magának a Széchenyi-kártyában vagy mit jelent a munkába járás költségeinél a gépkocsi-költség 15-ről 30 forintra való emelése. 

„Én azt gondolom, hogy ezek olyan hangok, amikkel igazából nem érdemes foglalkoznunk (...) van néhány gyenge képességű politikus a parlamenti patkóban, aki nem érti azt, hogy mit jelent az, hogy gazdaságszervezés. Segítünk nekik megtanulni” - fogalmazott Parragh László.

A monetáris lazítás irányába lépett az MNB az óvatosságot, fokozatosságot, körültekintést, előzetes kommunikációt hangsúlyozva.