Egy éves csúcson volt az elmúlt napokban a forint, az euró ára már 370 forint alá is benézett. Ebbe a javuló képbe rondított bele Virág Barnabás. Az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke azt nyilatkozta, hogy az infláció következő hónapokban csökken, a magyar gazdaságot övező kockázatok mérséklődtek, ezért a jegybank a jövő keddi ülésén már csökkentheti a kamatplafonját, az egynapos hitelkamatát. Ennek a senki által nem használt, nem irányadó kamatláb csökkentésnek hírére ugrott meg az euró tíz forinttal és minden más környező deviza árfolyama is – magyarul gyengült a forint.
Természetesen a jegybank alelnöke jól tudta, hogy az interjú hatásra a forint gyengülni fog, talán annak mértéke őket is meglepte. De épp ez lehetett a cél, hogy részint teszteljék a piacot, másrészt felkészítsék a befektetőket a irreálisan magas, 18 százalékos kamat fokozatos csökkenésének elkezdésére. Jelenleg még 25 százalékos az infláció, vagyis a reálkamat mínusz hét százalék, de ha fél éven belül 10-15 százalékra esne az infláció, a reálkamat plusz 5-8 százalékra ugrana, ezért valamikor az év közepén megkezdődhet a valódi kamatcsökkentés is – erre készíti fel a piacokat az MNB.
A forint árfolyamának legfőbb támasza ma az irreálisan magas kamat. De ez nem maradhat így, ha csökken az infláció, ugyanis a magas kamatoknak rendkívül káros hatásai vannak gazdaság egészére nézve. A gond ott van, hogy a forint azért olyan harmatgyenge, mert a magyar gazdaság nem versenyképes, teljesítménye kicsi, az ország kormánya nem a gazdaság érdekét néző gazdaságpolitikát folytat, ráadásul az egész világgal összebalhézott, és egy háborús agresszor utolsó csatlósa. Ezek olyan kockázatok, amelyek hosszútávon, trendszerűen gyengítik a forintot, ha kiveszik az árfolyamot támogató kamatmankót. Márpedig kiveszik.