Az első negyedév során 1,1 milliárd literről, rekordmértékben, 18 százalékkal 900 millió liter közelébe zuhant a körülbelül ezer „márkás” hazai üzemanyag-kút forgalma – derül ki a képviseletüket ellátó Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) tegnap közzétett adataiból. Ezen belül gázolajból 22 százalékkal kevesebb, 552 millió liter fogyott. A benzin iránti kereslet tizedével, 344 millió literre esett. Az összes üzemanyag és a gázolaj esetében ekkora zuhanásra a negyed éves adatok nyilvántartásának 2007-es kezdete óta nem akadt példa. Benzin esetében 2021 eleje, illetve a világválsággal terhelt 2010-es év mutatott nagyobb csökkenéseket.
A változásokat szinte kizárólag a hatósági üzemanyagárak 2021 novemberi be-, illetve 2022 decemberi kivezetésének hatásával magyarázza Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára. A 480 forintos hatósági árkorlát bevezetését követően még a külföldiek is korlátozás nélkül vásárolhattak üzemanyagot, akik – lévén, hogy saját államaikban egyre inkább elszaladtak az üzemanyagárak – éltek is a lehetőséggel. A hazai hatóságiár-rendszerből így, legalábbis négy hónapig, a gázolajforgalomban megmutatkozó nemzetközi fuvarozás is jelentős hasznot húzott. Mivel a kormány tavasszal e kört is fokozatosan eltiltotta a hatósági áras vásárlástól, messze a legnagyobb forgalomugrást 2022 első negyede hozta. Ráadásul – magyarázta a szakember – már abban az időszakban is nyilvánvalóvá vált, hogy az egyenárasítás nyomán megszűnt a „kis” - nagy láncokhoz nem tartozó, más néven „fehér”, vagy „márkátlan” - töltőállomások addig leginkább alacsonyabb áraikban megmutatkozó vonzereje. (A kis kutak darabszámra az összes hazai kút közel felét, forgalomra körülbelül negyedét teszik ki.) A tavaly év eleji MÁSZ-értékek - egyébként 30-37 százalékos - megugrását tehát az is magyarázta, hogy a kereslet átterelődött a könnyebben elérhető, több szolgáltatást nyújtó, „színes”, „márkás” kutakra. Ehhez képest a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által nyilvántartott országos, összesített adatok 2022 elején enyhébb emelkedést mutattak. Amiként most, a hatósági árak tavaly december 6-i eltörlése nyomán, a piac visszarendeződésével ismét egyre több autós „találja meg” az olcsóbb, „kis” kutakat. Így országos összesítésben az év eleji visszaesés sem éri el a MÁSZ-tagvállalatokét.
A mostani adatok voltaképp az utolsó, 2020-as „békeév” szintjének felelnek meg – hangsúlyozta Grád Ottó. Ezt követően ugyanis a koronavírus-járvány először esést, majd a - nemzetközi energiaárak megugrása nyomán - fixált hazai tarifák más okkal nem magyarázhat ugrást hoztak a forgalomban. A mostani visszaesésben más hatások - így a fogyasztók gazdasági helyzete vagy az ár - eltörpülnek.
2023 további részére nézvést a főtitkár – főképp ez esetben is leginkább a 2022-es „bázisértékek” ismeretében - ennél enyhébb visszaesési értékekre számít. A tavalyi év második felét például már széles körű áruhiány jellemezte. A - szakma által változatlanul, élesen elvetett – hatósági árrendszer tavaly december eleji eltörlése óta a piaci egyensúly többé-kevésbé helyreállt, így az ellátás biztosított. Ugyanakkor az oroszok elleni uniós kereskedelmi korlátozások további nehézségeket okoznak. A főtitkár a jelenleg ismert folyamatok alapján, az elkövetkező hónapokra nem számít lényegesen magasabb üzemanyagárakra, a MÁSZ-tagvállalatok forgalma pedig szerinte idén valamivel meghaladhatja az általa érdemi viszonyítási pontnak tekintett 2020-as szintet.
Ama elemzések kapcsán, hogy a hazai üzemanyagárak a korábbiaktól eltérően - de különösen a hatósági árrendszer eltörlése óta –, a kiskereskedelmi árrés jelentős emelkedése folytán a térségi élmezőnybe ugrottak, Grád Ottó megjegyezte: mivel az árrésben főképp a hazai üzemanyagcégekre tavaly kivetett extraadók jelentek meg, a bevételi többlet nem a vállalkozásoknál, hanem az államnál jelenik meg.
A tegnap közzétett MÁSZ-adatsorok szerint a prémiumbenzinek forgalma a tavalyi év első negyedéhez képest közel ötödével, a gázolajé pedig majdnem felére esett. Így a termék összforgalmára vetített arányuk benzin esetében 15-ről 14, a gázolajnál pedig 10-ről 7 százalékra esett. A jelenséget a főtitkár leginkább az alaptermékekhez viszonyított nagy – literenként akár 40-60 forintra is rúgó – árkülönbséggel magyarázta. A benzin esetében ráadásul azok a vevők, akik régebbi típusú autójukba 2020-tól a megemelt bioarányú, normál 95-ös helyett prémiumot töltöttek, a jelek szerint a tavalyi, vélhetőleg hatósági áras, normál benzines tankolások után, idén kevésbé szoktak vissza a drágább prémiumokra. A dízel esetében pedig fontos hatás a szokásosnál enyhébb év eleji időjárás. Ugyanezzel magyarázta a főtitkár ama felvetésünket is, hogy bár az orosz gázolajra vonatkozó uniós behozatali tilalom februári bevezetése kapcsán szakértők még áruhiány rémével fenyegettek, azóta nem hogy biztos az ellátás, de a termék ára, hosszú évek óta először, alacsonyabb a benzinénél.
Arra a kérdésünkre, hogy mikor térhet vissza piaci alapon is a literenként 480 forintos (most alacsonynak tűnő, tavalyelőtti fixálásakor azonban még rekordnak számító) egykori hatósági árszint, Grád Ottó úgy vélekedett, hogy soha.
Éves mélyponton a hazai tarifák
Péntektől ismét, ezúttal 7 forinttal csökken a benzin és 3-mal a gázolaj nagykereskedelmi ára – közölte tegnap a Holtankoljak.net. Ha e léptékeket a kúttarifák is lekövetik, úgy holnaptól a benzint literenként 595, a gázolajat pedig 577 forintos átlagáron mérhetik. Ez a benzin esetében egy, a gázolajnál pedig valamivel több mint egy éves mélypont. Bár a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete április eleji kínálatszűkítése nyomán a Brent nevű, irányadó nyersolajár a hét elejére hordónként 87 dollárig szaladt, tegnap a kurzus már a 82 dollárt közelítette. A forinterősödés szintén lefelé szorítja a hazai kútárakat.
