A KSH mérése szerint 25,2 százalékos volt a harmadik hónapban a pénzromlás, ugyanekkor az Eurostat harmonizált fogyasztói árindexe (HICP) szerint 25,6 százalékra rúgott, amely toronymagasan Európa-bajnok drágulást jelentett. A második legnagyobb inflációval Lettország küzd, ám ott az árak egy év alatt „csak” 17,2 százalékkal emelkedtek. A harmadik leggyorsabb pénzromlást Csehországban mérték: itt az árak egy éve alatt 16,5 százalékkal emelkedtek. Az Európai Unió átlagában már csak 8,3 százalék volt az árindex, ez harmada magyar mutatónak, az eurózónában pedig 12 hónap alatt 6,9 százalékkal emelkedtek az árak. Az EU-ban a legalacsonyabb inflációt Luxemburgban (2,9), Spanyolországban ( 3,1) és Hollandiában (4,5) mérték.
Idehaza az inflációért még mindig az élelmiszerárak emelkedése leginkább a lefelelős: márciusban az Eurostat számításai szerint 44,8 százalékkal voltak magasabb a hazai élelmiszerárak, ezzel szemben az unióban 19,2, az eurózónában pedig 17,5 százalékkal drágultak ezen termékek. A második legmagasabb élelmiszer-áremelkedéssel Szlovákia "büszkélkedhet", ott az árak 28,2 százalékkal voltak magasabbak, míg az EU átlagában 19,2 százalékos emelkedést mértek. Vagyis ez esetben sem igaz, hogy az áremelkedéseket kizárólag külső okok gerjesztenék. A magas magyar árakba beépültek a kormány hibás gazdaságpolitikai döntései: vagyis a kiskereskedelmi adók, a különadók, az ársapkák és a forint gyengülése is. Ez utóbbi téren fordult a helyzet, a forint az idén felülteljesít mind az euróval, dollárral szemben, ami segítheti a dezinflációt.
Az elemzői várakozások szerint idén a fogyasztói árak 18-19 százalékkal emelkedhetnek idehaza, a tavalyi 14,5 fél százalék után. Jövőre az éves áremelkedések üteme 3-6 százalék közé csökkenhet, ám a 2024-es előrejelzések viszonylag széles sávban szórnak. A következő hónapokban ugyan egyre több terméke esetében látunk majd árcsökkenését, de ez csak azt jelenti, hogy lassul az áremelések mértéke.
Kamatcsökkentésre készül az MNB – gyengült a forint
Az MNB monetáris tanácsa a jövő heti ülésén szűkítheti a kamatfolyosót – nyilatkozta a Világgazdaságnak Virág Barnabás, Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A MNB kamatplafonja jelenleg 25 százalék – ez az egynapos hitel ára –, ám ezt az eszközt a drágasága miatt senki nem veszi igénybe. Ezen kamatcsökkentésnek nem lenne gyakorlati jelentősége, ám az első lépés afelé, hogy az MNB két-három hónapon belül megkezdje a 18 százalékos kamat csökkentését. Már ennek a lehetőségnek az említésére is begyengült a forint: az euró ára az előző napi 371 forintról 379 forintig emelkedett. Virág Barnabás az inflációról elmondta, hogy a márciusi nagyon szerény, 0,2 százalékpontos csökkenés megfelelt a a várakozásaiknak, arra számítanak, hogy áprilisban már gyorsul dezinfláció, az év közepétől pedig már meredek csökkenést várnak.
