- Előbb harmadával nőtt, majd a háború előtti szintre csökkent a budapesti orosz nagykövetség létszáma

Furcsán változik a budapesti orosz nagykövetség létszáma, amely a 2021. novemberi 46-ról 2022 októberére 59 főre nőtt, tavaszra azonban a háború előtti szintre csökkent – írja a Szabad Európa.

Igaz, mint megjegyzik, ebben nincs benne az adminisztratív személyzet, illetve házastársként, rokonként nyilvántartott személyek száma, ahogy a háromfős debreceni orosz konzulátus sem, amelynek létszáma nem változott ez alatt az időszak alatt.

A portál felhívja a figyelmet arra, a diplomáciai feladatokhoz kapcsolódó munkák jellegükből fakadóan inkább néhány évesek, semmint néhány hónaposak szoktak lenni. Magyarországon például a diplomaták másfél hónapnál rövidebb idejű külföldi munkavégzése nem is számít tartós külszolgálatnak – teszik hozzá.

Bár a magyar külügy protokollfőosztálya nyilvántartja és név szerint meg is osztja a Magyarországra akkreditált diplomaták aktuális névsorát, utóbbit egy ideje csak angol nyelven és csak a külügy régi honlapján teszi. A portál ezért közérdekű adatigényléssel fordult hozzájuk a létszámadatok hitelesítése miatt, de a magyar külügy megtagadta ezt az információt is. Egyebek között arra hivatkoztak, hogy a létszámból „az érintettek azonosíthatóvá” válnának.

Felidézik továbbá, hogy Kis Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egykori katonai hírszerző tavaly arról beszélt az RTL-nek, hogy az orosz diplomáciai testületeknél különösen magas az állami hírszerzésnek dolgozó ügynökök aránya, amely

Mint arról a Népszava is beszámolt, a budapesti orosz nagykövetség tetején ráadásul olyan antennák figyelnek, amelyekkel a főváros nagy részét le lehet hallgatni.

Megjegyzik azonban, hogy Magyarországon továbbra is nagy a diplomáciai mentességgel dolgozó orosz állampolgárok száma, még akkor is, ha 150-200 körüli helyett csak feleannyi ilyen személyt becsülnek minden intézményt egybevéve, a rokonok nélkül. Ennek érzékeltetésére idézik, hogy

Arról nem is beszélve, hogy Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely nem utasított ki orosz diplomatákat az ukrajnai háború kezdete óta.

Magyarország pedig abból a szempontból is különleges, hogy itt diplomáciai mentességet kapnak az orosz kémtevékenységek folytatásával vádolt Nemzetközi Beruházási Banknál (IIB) dolgozó orosz állampolgárok is. Róluk ráadásul egy külön törvény miatt lényegében semmit nem tudni, csak azt, hogy teljes diplomáciai mentességet élveznek. A létszámukról sem lehet tudni semmit azon túl, hogy az eredetileg harminc-negyven fősre ígért létszám hamar a duplájára nőtt, 2019-ben már 110 fős tervezett létszámot emlegetett Georgij Potapov elnökhelyettes. A bankot a magyar felügyeletek vagy az adóhivatal sem ellenőrizheti, ráadásul az IIB külföldi alkalmazottai bárkit behívhatnak az EU-ba, akár egy e-mail is elég lehet ehhez.

A szervezet bankként már jó ideje nem különösebben tud működni, miután az Ukrajna elleni orosz invázió tavaly februári kezdetét követően összes uniós tagállama kilépett belőle Magyarország kivételével. Azután pedig, hogy az Egyesült Államok a múlt szerdán szankciókat léptetett életbe a bankkal és vezetőivel szemben, a „külső nyomásnak addig nem engedő” magyar kormány másnap ki is lépett belőle. Azt azonban továbbra sem tudni, hogy meddig marad fenn az 50 százalék feletti orosz részesedés esetén uniós szankciók hatálya alá eső bank, ahogyan azt sem, hogy Magyarország visszakapja-e a részesedésként befizetett pénzét.

Emlékeztetnek arra, hogy a csehországi Vrběticében 2014-ben végrehajtott robbantásban érintett GRU 29155-ös egységének hat tagja jöhetett át az EU-ba, közülük pedig Alekszej Kapinosz és Jevgenyij Kalinyin hivatalosan diplomáciai postát szállított a Bajza utcai orosz nagykövetségre. Budapestről feltehetőleg autóval mentek át Vrbětice környékére, ahol 2014. október 16-án először 50 tonna, majd két hónappal később 13 tonna lőszer robbant fel egy raktárban, aminek következtében két ember életét vesztette. Az esetben érintettek voltak ráadásul a Szergej Szkripal egykori orosz–brit kettős ügynököt és lányát 2018-ban megmérgező Alekszandr Miskin és Anatolij Csepiga GRU-ügynökök is.

Jevgenyij Sztanyiszlavov magyarországi orosz nagykövet pedig februárban arról beszélt a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek, hogy az orosz állam több orosz–magyar projektre is készen áll az, de a legígéretesebbeket nem kívánta megnevezni, nehogy „fokozott figyelem irányuljon rájuk az együttműködés rosszakaróitól”.