Több mint 100 orosz diplomatát küldtek haza az Európai Unió tagállamaiból az ukrajnai háború kezdete óta, akik a gyanú szerint - akkreditációjukkal visszaélve - kémkedtek a fogadó országokban. A kiutasításokban a V4 legjelentősebb ereje, Lengyelország jár az élen, amely múlt héten 45 orosz tisztségviselőnek mutatott ajtót, továbbá befagyasztotta a helyi orosz külképviseletek bankszámláit. Az ugyancsak V4-tag Szlovákia előbb 3, majd szerdán további 35 orosz külképviseleti dolgozót nyilvánított nemkívánatos személynek és 1-et Csehország is.
Magyarország viszont nyilvánosan egyetlen orosz kém ellen sem lépett fel az utóbbi időben. Mindez újabb megnyilvánulása az Orbán-kormány különutas – külföldről nyíltan oroszbarátnak minősített – politikájának, amely miatt hazánk egyre inkább kiszorulni látszik a visegrádi együttműködésből.
Hogy a magyar vezetés miért nem hozott más szövetségeseinkhez hasonló intézkedéseket, arról a Népszava levélben érdeklődött a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál, de eddig nem kaptunk választ.
Ahogyan az a Szergej Szkripál egykori orosz kettős ügynök megmérgezése utáni kiutasítás-hullámnál is bebizonyosodott, a nyugati országok tudják, vagy legalábbis sejtik az orosz nagykövetségek és konzulátusok bizonyos dolgozóiról, hogy valójában titkosszolgálati feladatokat látnak el, békeidőben azonban megtűrik a jelenlétüket. Egyrészt vélhetően azért, mert megfigyelésükkel hasznos hírszerzési információkat nyerhetnek, másfelől pedig azért, mert kiutasításuk konfrontációhoz vezet Moszkvával. Az ukrajnai háború azonban megváltoztatta a képletet, Oroszország ellenséges országgá, kémei pedig közvetlen fenyegetéssé váltak. Erre utalt Sophie Wilmes belga külügyminiszter is kedden, amikor azt hangsúlyozta: nem büntetőintézkedéseket hoztak, hanem a nemzetbiztonság védelmében utasították ki az orosz diplomatákat. Moszkva súlyos következményekkel fenyegette meg az embereit kiutasító országokat, ám eddig mindössze azonos számú diplomata hazaküldésével válaszolt az általa a szokásos módon “barátságtalannak” aposztrofált intézkedésekre.
Egyelőre az EU tagállamainak kevesebb, mint fele lépett fel a diplomata útlevéllel felruházott orosz ügynökökkel szemben. Micheál Martin ír miniszterelnök arról beszélt, hogy eddig nem sikerült egységes uniós választ kidolgozni a problémára. Egyes országok ugyanakkor egymással összehangolt módon léptek fel az orosz kémek ellen - kedden például Belgium, Hollandia, Írország és Csehország egyszerre jelentette be a kiutasításokat. Úgy tűnik, hogy az EU vezető hatalmai kivárnak: Franciaország, Németország, illetve Olaszország eddig nem rendelt el kiutasításokat. A Bloomberg értesülései szerint ugyanakkor Berlinben már fontolgatják, hogy kémtevékenységet folytató orosz diplomaták tucatjait küldik haza.
