A fővárosi önkormányzat felfüggeszti a kormány finanszírozását a következő hónapokban – jelentette be ma Karácsony Gergely főpolgármester a Budapest túlélőprogramját ismertető sajtótájékoztatón. Az egymást követő válságok és kormányzati megszorítások következményeként az idén eljutottak oda, hogy a likviditás fenntartását biztosító intézkedési csomag nélkül az idei évet sem tudják befejezni csőd nélkül. A túlélőprogram kidolgozásakor azonban két alapelvhez ragaszkodott a városvezetés: a közszolgáltatások nem sérülhetnek és a főváros intézményeiben, cégeinél és a hivatalban dolgozó 27 ezer ember bérét ki kell fizetni. Budapest nem hajlandó bemenni abba a zsákutcába, hogy lekapcsolják az utcai lámpákat, nem járnak a buszok a villamosok vagy a metró, netán nem folyik a víz a csapból. De a csőd elkerüléséhez szükség van újabb lépésekre. Az első intézkedésekről szóló javaslatokat már a jövő héten tárgyalni fogja a Fővárosi Közgyűlés.
Karácsony Gergely a szükségessé vált lépések ismertetések előtt fontosnak tartotta elmondani, hogy milyen eseményeken keresztül jutott el a főváros idáig. Az önkormányzati ciklus első évét a Covid-járvány jegyében töltötték, amelynek kezelésében Budapest nagyon jól teljesített. A fővárosi szociális intézményekben az országos átlagnál kevesebben haltak meg, az önkormányzat előbb rendelt el kötelező maszkviselést a járműveken, mint ahogy a kormány döntött volna erről. A járványkezelés nehéz időszakában ráadásul arra is maradt ideje a fővárosnak, hogy sikeresen levezényeljék az önkormányzati közműcégek összevonását, amellyel minden évben milliárdokat spórolnak meg. A Budapesti Közművek Zrt. létrejöttével olyan energetikai szaktudást sikerült felhalmozni, amelynek révén a főváros 29 milliárd forintot takarított meg új energia-beszerzési modelljével az első negyedévben.
Azon azonban nem tud úrrá lenni Budapest, hogy a kormány elkötelezte magát egy főváros ellenes politika mellett.
Orbán Viktor miniszterelnök a választás másnapján azt mondta, hogy Budapest ugyanolyan elbánásban részesül, mint a korábbi városvezetés idején. Egy demokratikus jogállamban nem is lehetett volna másként, ám egy olyan féldemokráciában, mint a miénk, nem így történt. Reggelig lehetne sorolni azokat a kormányzati megszorító intézkedéseket, amellyel folyamatosan pénzt szivattyúznak ki a nemzet fővárosából, de elég egyet kiemelni: a szolidaritási adót, amelynek összege Tarlós István utolsó teljes önkormányzati évében még 5 milliárd forint volt, az idén pedig már 58 milliárd. Csak ezen az egy tételen több mint tízszeres a növekedés.
Tarlós utolsó évében az állam 20 milliárddal többet adott a városnak, mint amennyit az önkormányzatnak be kellett fizetni, Karácsonyéktól 25 milliárddal többet vonnak el, mint amennyit különféle normatívákkal megkap.
A túlélő program első elemeként Budapest 15 milliárd forint működési kiadást átütemez a 3. negyedévre. Ennek részleteit ma beszéli meg a cégvezetőkkel. A BKK 24 milliárd forint működési hitelt vesz fel, kellemetlenül magas kamatra, amelyet a tervek szerint szeptemberben az iparűzési adó nagyobb bevételi hányadának érkezésekor fizetnének vissza. (A többi átütemezésnek is ez a fedezete.) Eltolják az év második felére a tervezett fejlesztéseket is. Ez érintheti a Lánchíd felújítását is, amely eddig az előre meghatározott ütemterv szerint haladt. Ezenfelül továbbra is fenntartják a szigorú energiamegtakarítási programot, amellyel 40 százalékot spóroltak az év első három hónapjában.
A főváros mindezeken túl felfüggeszti a kormány támogatását és be fogják vasalni a Budapestnek szóló ígérvényeket.
A nemzet fővárosa eddig egyetlen fillér rezsitámogatást sem kapott, holott erre határozott ígéretet kaptak az Orbán-kabinettől és a többi város között már szét is osztottak 44 milliárd forintot az elszabadult energiaárak kompenzálására – jelentette ki Karácsony Gergely.
Behajtják a Lánchíd felújításához ígért - nem túl bőkezű és a rekonstrukció költségével sem arányos – 6 milliárdos támogatást. Szintúgy elvárják a járműfejlesztésre ígért 11 milliárdot, amelyet a főváros megelőlegezett a kormánynak. Az önkormányzat a beruházások folytatására és indítására 16,6 milliárdos fejlesztési hitelt venne fel, amelyhez kormányzati jóváhagyásra van szükség. Ez a kabinetnek egyetlen fillérjébe se kerül, így aligha tagadhatja meg – érvelt a főpolgármester.
A főváros ezenfelül kezdeményezi az önkormányzati áfa, illetve egyéb adók és járulékok - cirka 5-10 milliárd forint - befizetésének elhalasztását a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál (NAV). Ezek törvényességét nem vitatják és készek befizetni, amint tudják. Van azonban egy másik adó, a korábban már említett szolidaritási adó, amelynek részben már a törvényességét is vitatják. A magyar és a nemzetközi jog szerint az önkormányzatok saját bevételeit elvonni nem lehet, márpedig ez történik, ha a kormány 58 milliárd forint befizetését követeli ezen a jogcímen Budapesttől, lévén ez 25 milliárd forinttal meghaladja a fővárosnak adott támogatások összegét. A jelenlegi szabályozás egyébként egy képlet révén csak az adó maximumát határozza meg, amelytől a pénzügyminiszter kevesebbet is megállapíthat az önkormányzat pénzügyi teljesítőképességére tekintettel. Ezt Varga Mihály pénzügyminiszter eddig nem tette meg.
Éppen ezért a fővárosi önkormányzat jogtalannak tartja ezt mértékű adóztatást és pert indít a kormány ellen a közigazgatási bíróságon.
Természetesen tisztában vannak az inkasszó intézményével – az állam az adókat egyszerűen levonhatja az adós számlájáról - , de ezzel aligha élhet a kormány, lévén nem lesz pénz Budapest számláin. A főváros a többi érintett város vezetésével is tárgyal a közös fellépés lehetőségéről.
Minderről a budapestiek véleményét is kikérik. A fővárosiakat egy Budapest-párti széles koalícióban szeretnének összekovácsolni, találják ki együtt, hogy kellene a kormánynak és az önkormányzatnak együttműködnie a 150 éves város és lakóinak érdekében. Budapest megérdemli ezt, hiszen minden 10 forintból 4 itt termelődik meg. Karácsony Gergely nem hiszi, hogy előrehozott választásokat kellene kiírni a város pénzügyi ellehetetlenülése miatt az idén, de ha igen, akkor annak csak örülne, lévén bizonyosan megnyernék.
Túlélőtervet készít Budapest, augusztusra már 76 milliárd forintos lyuk tátonghat a főváros kasszájában