Orbán rossz lóra tett. Már megint. Most kivételesen nem a századik külpolitikai baklövéséről lenne szó, hanem a magyar gazdaságról, az újabb gazdaságpolitikai melléfogásról. A Kopint-Tárki legfrissebb konjunktúrajelentése szerint idén nem nagyon bővül a magyar gazdaság, sőt a kutatóintézet az elemzői többséggel szemben, nem fél százalékos növekedést, hanem fél százalékos mínuszt vár. Igazából majdhogynem mindegy, hogy ebben a tartományban egy gazdaság plusz vagy mínusz előjellel „növekszik”, a plusz fél százalék is egyenlő a stagnálással, a recesszióval.
De még a stagnálás sem lenne önmagában olyan nagy gond. Ám az sem lenne baj, ha ennek elkerülésére a kormány nem költene el láthatóan feleslegesen ezermilliárdokat kedvezményes hitelek, vissza nem térintendő támogatások, szükségtelen cégfelvásárlások formájában. A magyar gazdaságpolitika rossz szelleme, a magyar infláció atyja, Nagy Márton miniszter - akinek a „magas nyomású gazdaság” lázálmát is köszönhetjük -, már egy évvel ezelőtt kijelentette: kormány a célja nem az infláció letörése, hanem a recesszió elkerülése. És betartották!
A kormány a recesszió elkerülése vs infláció letörése dilemmából tényleg az első választotta. Most azonban ott tartunk, hogy várhatóan egyik sem sikerül: a Kopint-Tárki szerint idén 19 százalék lesz az infláció a tavalyi 14,5 százalék után, és egyre csökken a valószínűsége, hogy decemberre elérhető majd az egy számjegyű infláció. Még jövőre is 5-6 százalékos lesz a pénzromlás üteme, talán valamikor 2025-re szelídülhet meg az áremelkedés, ha nem jönnek újabb sokkok.
A magyar gazdaság növekedése leállt, az infláció magasan ragadt, az elemzők többsége egyelőre nem látja, hogyan lehetne kitörni ebből a helyzetből. Ez egy újabb csapda amibe Orbánék az országot belevezették. A sokadik.