A bírálóbizottság hat pályaművet is értékesnek és szakmailag megalapozottnak tartott, de első helyezettről nem is született ítélet. A második helyet a 4D Tájépítésziroda tervei érdemelték ki, amely a közpark történeti térszerkezetét és az úthálózatot megtartva visszafogott rekreációs programot és gazdag növényalkalmazást javasolt. A harmadik helyen hárman is osztoznak. Az Újirány Tájépítész Kft. a parkerdei állapot védelmét tűzte ki és a tisztások rendszerének visszaállítására is javaslatot tett. Az OpenSpace Kft. is kerülte a ltványos öncélú attrakciókat és kialakult táji értékek megőrzésére helyezte a hangsúlyt, míg a Geum Műterem Kft. a park rekreáció szolgáltatásainak erősítésében látta meg a jövőt. Két másik pályamunkában pedig a részmegoldások nyerték el a bizottság tetszését.
Azért nem hirdettünk első helyezettet, mert nem szerettük volna, hogy egy pályaművet kiválasztva hátradőljünk, és befejezettnek tekintsük a munkát – magyarázta a zsűri döntését Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, aki szerint nem is lehet kizárólag egy pályaművet kiemelni egy ekkora területen, és ennyire összetett tervezői feladat során. A díjazott pályaműveket felhasználva, az abban lévő ötleteket, megoldásokat összegyűjtve összerajzoljuk a Népliget koncepciótervét.
Az ötletpályázat és a most kezdődő tervezési folyamat legfőbb célja az, hogy Budapest egyik legnagyobb fővárosi kezelésű közparkjának megújítása egy előre meghatározott stratégiát követve valósuljon meg.
A megújítás minden bizonnyal évtizedekig tart majd és súlyos milliárdokba kerül, bár a költségeket egyelőre felbecsülni sem lehet
– válaszolta a Népszava kérdésére Momentum politikusa, aki szerint a főváros „nagyon más irányban képzeli el a park rendbetételét, mint a kormány”. A Városligettel ellentétben nem akarják különféle funkciókkal és épületekkel telezsúfolni a parkot, inkább megőriznék természetközeli és történeti park jellegét. Bár vendéglátóhelyek azért kerülnének bele.
A közpénzzel kitömött Liget-projekttel ellentétben a főváros sokkal szerényebb büdzséből gazdálkodhat – mutatott rá Kerpel-Fornius. (Főpolgármester-helyettes társa, Kiss Ambrus egy nappal korábban jelentette be, hogy a nyár végére fizetésképtelenné válhat a fővárosi önkormányzat.) A jelenleg meglehetősen elhanyagolt park rendbetétele így hosszan elhúzódó folyamat lesz, a következő önkormányzati választásokig legfeljebb a padok javítása, a parkolóhelyek számának csökkentése, illetve a növényállomány javítása férhet bele.
A következő lépés a Népliget koncepciótervének elkészítése.
Ezt követően pedig apró lépésekkel haladva csökkentik a park belső forgalmát, elbontják a bezárt pavilonokat, illetve rendezik a terület tulajdonviszonyait.
Ezzel párhuzamosan megpróbálják átformálni a Népliget városlakókban élő képét.. A főváros hosszú távú terveiben a Közlekedési Múzeum Északi Járműjavító épületébe költözésével valamint a Déli körvasút Népliget megállóhely kiépítésével is számolnak, mindkettő fontos lépés lenne a Népliget város szövetébe való integrálásának.
– A Népliget Budapest legnagyobb zöldfelülettel rendelkező, de napjainkban nem túl jó hírű parkja, így amikor a Fővárosi elkészítette a Radó Dezső Tervet, a kezdettől fogva világos volt, hogy el kell indítanunk a Népliget megújítását. Az egyre inkább fenyegető klímaváltozás árnyékában azonban nem mindegy, hogyan nyúlunk ehhez a parkhoz. Számunkra, a főváros vezetése és kiváló szakembereink számára evidens, hogy több zöldre, és kevesebb betonra van szükség, ezért arra tettünk kísérletet, hogy meg lehet-e újítani egy parkot hatalmas múzeumok építése, vagy mondjuk lombkoronasétány építése nélkül, és az itt kiállított pályaműveket elnézve azt gondolom, hogy ezt sikerült megvalósítani – mondta a tájépítészeti ötletpályázat eredményét bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón Karácsony Gergely főpolgármester.
Zavaros viszonyok
A Népliget fejlesztése már a Tarlós István-érában is „kiemelt feladatnak” számított, de Fürjes Balázs, a kormány egészen az utóbbi időkig nagyberuházásokért felelős államtitkára is úgy vélte, hogy „rendbe kell tenni” mondván „leginkább büntetőjogi kategóriákkal írható le, ami ott történik”.
De bárki bármit tervez is a parkba, számolnia kell a meglehetősen kaotikus tulajdonviszonyaival. A hatalmas terület osztatlan közös tulajdonban van, amelynek 95 százalékos tulajdoni hányadát a fővárosi önkormányzat birtokolja, de van egy kisebb része a magyar államnak, a X. kerületi önkormányzatnak, a BKV-nak és egy vállalkozónak is.
Tamás László vállalkozó cége 33 ezer négyzetmétert birtokol a Népligetből. A terület egykor a Ganz Sporttelephez tartozott, amelyet a Ganz-MÁVAG vagyonhasznosítására létrejött Speciál Rt. vitte be apportként az ide szállodát tervező Tomson Kft.-be. A szálloda nem épült meg, de az apport addig vándorolt, amíg végül a részben Tamás László tulajdonában álló Tara Kft.-hez került. Tamás Lászlónak pedig sikerült az, ami az időközben felszámolt Tomson Kft.-nek nem: építési engedélyt kapott a területre. Ide húzta fel a Taraliget lakóparkot.(Tamás évekig volt a kőbányai önkormányzat gazdasági bizottságának külsős tagja.)
Tamás egyúttal Tarlós első ciklusában a főváros gazdasági bizottságának is külsős fideszes tagja volt, magánindítványban kérte a a kőbányai középfőgyűjtő tehermentesítő szennyvízcsatorna beruházási terveinek módosítását, kockáztatva az egymilliárd forintos projekt 85 százalékát kitevő uniós támogatást. A bizottság pedig megszavazta.
Tamás három éve ismét kockázati tényező lett a főváros számára. A Liget-Sport Kft. ugyanis pert indított a TARA Ingatlanfejlesztő Kft. ellen, amelyben azonban a fővárosi önkormányzat is érintett volt. A Népligettel kapcsolatos ügyben mellékszereplőként 300 milliót követelnek a fővárostól. A Liget-Sport tulajdonosai között akkortájt feltűnt Hauberl Gergely László, aki korábban a közvilágítási biznisz első számú haszonélvezőjeként vált ismertté, miután a Tiborcz István Orbán-vő által alapított Elios Zrt. igazgatóságának tagja volt. Ám azóta a Liget-Sport visszakerült Tamás Lászlóhoz, aki egyúttal a TARA tulajdonos cégvezetője is. A fideszes kötődésű, békemeneteken buzgón masírozó, Orbán Viktorral együtt szotyizgató Tamás László legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy a Dél-Budára tervezett szuperkórház helyszínéül kiválasztott közművesítetlen, autópálya széli, mocsaras, parlagon heverő földjeiért 4,4 milliárdot kapott a magyar államtól.
