Jemen;Szaúd-Arábia;Szíria;Arab Liga;Katar;Bassár el-Aszad;

Fejszál Mekdád szíriai külügyminisztert fogadták Rijádban, ami előrevetíti az Aszad-rezsim rehabilitációját a térségben

- Béke veled, Közel-Kelet!

Frissen normalizált viszonyok, újranyitás előtt álló nagykövetségek és bíztató béketárgyalások - az iszlám szent hónapja, a böjtről és megtisztulásról szóló ramadán idén diplomáciai nagyüzemet és jelentős áttöréseket hozott a Közel-Keleten. A régóta tartó folyamatok legnagyobb nyertesének Bassár el-Aszad szír elnök látszik, aki jó úton halad ahhoz, hogy visszaszerezze helyét az Arab Ligában.

A szervezetből még a 2011-ben kitört polgárháborúban végrehajtott kegyetlenségek miatt közösítették ki az Azsad-rezsimet a testvérnemzetek, amelyek zömében aktívan támogatták a szír fegyveres ellenzéket. Az arab országok azonban fokozatosan kihátráltak a felkelők mögül és közeledtek Damaszkuszhoz, miután Oroszország 2015-ös beavatkozása eldöntötte a konfliktust a kormányerők javára. A februári pusztító szír-török földrengés felgyorsította normalizációt.

Az Arab Liga májusban esedékes csúcstalálkozójának otthont adó Szaúd-Arábia ma regionális tanácskozást hívott össze Dzsiddába. Ezen az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) hat országa, Egyiptom, Irak és Jordánia külügyminiszterei megvitatják, hogy visszafogadják-e az Aszad-rezsimet a közösségbe.

A házigazda olajmonarchia már egyértelműen állást foglalt a kérdésben azzal, hogy szerdán - 2011 óta először - fogadta a szír külügyminisztert. A szintén Dzsiddába látogató Fejszál Mekdad szaúdi kollégájával, Feiszal bin Farhán Ál Szaúd tárgyalt. A kétoldalú kapcsolatok normalizációja mellett szót ejtettek a drogkereskedelem elleni együttműködésről, miután Szíria - jelentések szerint a pénzhiánnyal küzdő damaszkuszi rezsim hathatós támogatásával - az utóbbi években vezető kábítószer-exportőr lett, amely a régióban is problémákat okozott. Szintén napirenden volt az Arab Ligába való visszatéréssel összefüggésben a szíriai válságot lezáró politikai rendezés ügye. Ez márcsak azért is fontos kérdés, mivel a GCC-államok egyike, Katar éppen erre hivatkozva ellenzi Aszad rehabilitációját.

Más Öböl-menti- és arab országok autokrata vezetőit látszólag nem érdekli, hogy mi lesz a politikai szabadságjogokért vérüket áldozó szírekkel. Az egyszemélyi diktatúrát kiépítő Kaisz Szaíd irányította Tunézia például ugyancsak szerdán az Aszád-rezsimmel közösen jelentette be, hogy helyreállítják 2012-ben felfüggesztett diplomáciai kapcsolatokat és újra megnyitják a nagykövetségeket egymásnál.

A közel-kelet két ádáz riválisa, Szaúd-Arábia és Irán is a diplomáciai képviseletek kölcsönös újranyitására készül, miután márciusban kínai közvetítéssel sikerült normalizálni a 2016-ben megszakított viszonyt. Múlt csütörtökön a két ország külügyminisztere Pekingben ült tárgyalóasztalhoz, szerdán pedig Rijádba utazott egy iráni delegáció, amely megteszi a szükséges előkészületeket ahhoz, hogy a perzsa állam nagykövetsége újra kitárhassa kapuit.

A szaúdi-iráni enyhülés üdvös mellékhatásaként a két rivális proxikonfliktusaként számontartott jemeni polgárháborúval kapcsolatban is biztató fejlemények történtek. A közel-kelet legszegényebb államában 2015 óta dúl a véres háború az Irán támogatását élvező síita húszi mozgalom és az ország déli részére visszaszorult kormányerők között, amelynek egy Szaúd-Arábia vezette arab koalíció nyújt segítséget. Az Öböl-menti országot azonban már évek óta próbálja lezárni a véres, költséges és eredménytelen katonai beavatkozást, miután a konfliktusban való részvételt a húszik rakéta- és dróntámadásokkal torolták meg az olajmonarchián.

A húszik által megszállt jemeni fővárosban, Szanaába vasárnap ománi közvetítéssel béketárgyalások kezdődtek a síita mozgalom és a szaúdi küldöttek között annak érdekében, hogy létrejöjjön egy tartós tűzszünet. Tavaly áprilisban a szemben álló feleknek sikerült már megállapodniuk ideiglenes fegyvernyugvásban, amit kétszeri meghosszabbítás után egészen októberig kitartott és más bizalomépítő gesztusokkal is kiegészült.

Hans Grundberg, az ENSZ jemeni különmegbízottja hangsúlyozta: üdvözöl minden olyan egyeztetést, ami kedvezőbb környezetet biztosít a politikai rendezéshez. Az ENSZ abban bízik, hogy a szaúdi-húszi tárgyalások áttörést hoznak, és az eredményekre építve újraindulhat a jemeni békefolyamat a világszervezet égisze alatt.

Az oslói külügyminisztérium szerint lépésük a nemkívánatos kémkedés ellen irányul.