A lapunkhoz eljuttatott szakmai elemzéshez a szakrendelők 43 százaléka szolgáltatott adatot. Szigorú statisztikai értelemben véve e minta nem tekinthető reprezentatívnak, de a válaszok az ország számtalan pontjáról érkeztek, és a válaszadók között egyaránt volt nagy és kicsi forgalmú intézmény, így összességében jó képet szolgáltatnak a valós helyzetről.
Mint arról a Népszava elsőként beszámolt: március végén több fővárosi szakrendelőben már csak május végére tudtak időpontot adni. Jó néhány kerületi önkormányzat is a zsebébe nyúlt, és megduplázták, triplázták a szakrendelő tb-laborfinanszírozását azért, hogy mérsékeljék a várakozás idejét, és a sorok hosszát. A cikkünk után a szakrendelők szakmai szövetsége is megnézte mi a probléma. Egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, hogy a korábbiakhoz képest megnőtt-e az előjegyzési idő a laborvizsgálatokra? Ha igen, mennyivel? Mi az oka a várakozási idők megnyúlásának? Milyen intézkedések történtek a kialakult helyzet orvoslására?
Növekvő előjegyzési időről a válaszadók 75 százaléka számolt be. A várakozási idő a válaszadók több mint felénél két, háromszorosára nőtt, de van olyan intézmény is, ahol az eddigi 1 hetes várakozás 5-6 hétre ugrott.
Az okok között említették a kórházi műtét számok emelkedését, valamint azt is, hogy a háziorvosok több laborvizsgálatot kérnek a korábbiaknál. A Medicina2000 szerint e mögött a háziorvos munkáját értékelő indikátorrendszer átalakítása áll. „2023 februárjától a háziorvosok finanszírozásában hangsúlyos elemként jelenik meg ugyanis, az, hogy hogyan követik a gondozásra szoruló betegeiket, amit döntő részben laborvizsgálatok segítségével tehetnek meg. Több rendelőintézeti vezető szerint a szakrendelőkben elvégzett laborvizsgálatok nagyobb részét (akár 70-százalékát is) nem az adott rendelőintézet szakorvosai, hanem az ellátási területhez tartozó háziorvosok kérték már eddig is!
A helyzetet többféle módon is próbálják kezelni a szakrendelők: így többen jelezték, hogy továbbra is tartani fogják az előjegyzéses rendszert a normál ellátásokhoz, azonban a sürgős ellátásokat soron kívül fogadják, a napi keret fölött. Ezzel párhuzamosan viszont lesz, ahol nem fogadnak területen kívüli beteget. Ahol erre van lehetőség, plusz humánerőforrást vontak be, így növelve a kapacitásokat. Több intézetvezető is megjegyezte, hogy a várólista növelése (napi kvóta bevezetése) átmeneti megoldás lehet, de nagy lakossági ellenállást és elégedetlenséget vált ki.
Igyekeznek felhívni a háziorvosok figyelmét arra, hogy ne teljes laborvizsgálati paneleket kérjenek, hanem csak a valóban fontos vizsgálatokat igényeljék meg. Végezetül számos helyről jelezték, hogy a tulajdonos önkormányzat támogatását kérték, aminek a jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A hirtelen megnövekedett vizsgálati szám, és az ehhez kapcsolódó reagens igény, önkormányzati segítség nélkül, fizetésképtelenné teheti a járóbeteg szakrendelőt. Volt olyan szakrendelő, ahol a laborellátásra kapott önkormányzati céltámogatás közel háromszorosa a NEAK finanszírozásnak!
