Ahogy sok más helyütt, úgy ennek a cikknek az elején is érdemes leszögezni: a magyar nyelvű ChatGPT-t nem érdemes használni dolgozatírásra, talán még átfogóbb információkérésre sem. A mesterséges intelligencia (MI) jelenleg igaztalanságokat állít a magyar kultúrával, közélettel kapcsolatban, ráadásul a hibáit sem ismeri el. Mindemellett képes a szépirodalmi produktumra, így verset is ír. Ám a költőknek nem kell izgulnia attól, hogy a ChatGPT kevesebb mint egy perc alatt ír akár harminc versszakos verseket is – az irodalmi színtéren nem állja meg a helyét.
A gépi versalkotásnak több évszázados hagyománya van, amelyről lapunk egy októberi számában már írtunk. A kombinatorikus költészetre már középkori példákat is föl lehet hozni, a XVII. században költemények készültek szonettautomaták segítségével, a XX. század második felétől jelentek meg a számítógéppel generált versek. A költő Papp Tibor által 1994-ben kifejlesztett Disztichon Alfa elnevezésű, ma is elérhető számítógépes program 16 milliárd szabályos, értelemmel bíró disztichon (egy hexameterből és egy pentameterből álló, kétsoros vers) létrehozására képes. A versgenerálás ezen hagyományos formái azonban nem úgy képesek a szövegalkotásra, mint a MI, hiszen a beléjük táplált szavakon, szószerkezeteken és azok szabályos variálásán túl nem képesek önállóságra.
A MI ezzel szemben szinte szabadon alkot, bár a ChatGPT metrikai tudása, stílusa és irodalmi ismereti nem túl fényesek.
A bicentenárium kapcsán szinte adott arra kérni a mesterséges intelligenciát, hogy Petőfi stílusában írjon. A ChatGPT rendszere alapvetően négy darab négysoros verset ír, ha nem adunk neki további instrukciókat, a petőfis kísérletnél két versszakos verset kértünk tőle a rezsiválságról, melyben szerepel az autentikus „szabadság, szerelem” szópár. Az eredmény kevesebb, mint négy másodperc alatt érkezett: „Rezsiválság sújtja e földet, / Szabadság és szerelemre vágyunk, éjjel-nappal éget. // A boldog életért küzdjünk, / Az árak emelkedésének végezzünk!”. Talán még ez volt a rendszer legfényesebb próbálkozása. Vitatható, mennyiben sikerült elsajátítania nemzetünk költőjének stílusát, de túl magas elvárásaink nem lehetnek.
Arany János balladáinak stílusában született a következő ChatGPT-költemény egy részlete, a témája a diszkótánc: „Pattogó ritmus, dobok döngése / A fények körül lengenek, mint a légyparipák / Mindenki az éjszakába veszett /Az életnek ez a pillanata, mikor mindenki táncolhat”. Bár sem ez a versszak, sem a többi nem emlékeztet az Arany-balladákra, a MI azt a feladatot kapta, hogy alkosson egy költői szót, ami sikerült neki a „légyparipa” kifejezéssel. Ezen fölbuzdulva olyan kritériumokban is gondolkodhatunk, hogy valamely konkrét Arany-balladához hasonlót alkosson, de nem érdemes. Bár a ChatGPT remekül felmondja a leckét, tudja, mi a ballada, még Arany János műveiről is tud nyilatkozni, azonban a balladákból képtelen idézni. Rákérdezve az Ágnes asszony történetére, a MI azt feleli: „Az Ágnes asszony című művet Arany János írta. Ez egy híres magyar dráma, amely 1865-ben jelent meg először. A történet a középkori Magyarországon játszódik, és Ágnes és Bánk bán szerelmi történetére fókuszál.” Kijavítva a robotot, és megmutatva neki Arany szövegét sem kerül közelebb a megoldáshoz: „Arany János Ágnes asszony című balladája egy középkori történetet dolgoz fel, amely a bátor és hűséges asszonyi erényeket állítja elénk. A történet szerint Ágnes, akit elrabolnak, inkább halálba megy, mintsem hogy hűségtelen legyen a férjéhez, Zsófához. Ágnes fogságában kénytelen megküzdeni a rablókkal, majd a történet végén hűségével sikerül visszanyernie férje szerelmét és tiszteletét.” Egyébként, ha angolul kérdezünk rá az Ágnes asszony történetére, kisebb-nagyobb kihagyásokkal pontosan válaszol.
Ahogy az előbbiekből is kitűnik: a legnagyobb csalódás a ChatGPT műveltségével kapcsolatban érhet minket.
Petri György költészetével abszolút nincs tisztában, és ha idézetet írunk neki, azt a legtöbb esetben a mai születésnaposhoz, József Attilához köti – mindegy, hogy Csokonai Vitéz Mihálytól vagy Varró Dánieltől származik a verssor.
A ChatGPT a szó szoros értelmében kamugép, ugyanis teljes bizonyossággal állít valótlanságokat, ha angolul kérdezzük, összecseréli Wordsworth és Shelley műveit, magyarul pedig keveri a Himnuszt a Szózattal.
Mindezeken túl Weöres Sándor Csiribiri című versét is tökéletesen átkölti, a MI által leírt költeménynek semmi köze Weöres alkotásához. A legszomorúbb, hogy a ChatGPT rendszere sosem képes beismerni az adott témában való járatlanságát, emiatt, ha nem vagyunk résen, könnyen félrevezet.
Lírai alkotások terén sem lehengerlő: képességeit meghaladja az időmértékes verselés, a soráthajlás, a legtöbb költői alakzat, de a szabadvers is magas neki. Ahogy Babits Mihály írta, „a mindenséget vágyom versbe venni, / de még tovább magamnál nem jutottam” – összességében a ChatGPT versbe szedve a mindenséget se jut sehová.
Humán felügyelettel lehetséges
Menyhei György már 2020-ban létrehozta az Újmagyar Gép című könyvet, melyekben a mesterséges intelligencia által írt versek olvashatók. A költemények mellett a szerző a létrehozás minden lépését részletesen dokumentálta. Menyhei György a verseket a ChatGPT elődjével, a GPT-2-vel hozta létre, amelyet teljes egészében ő tanított meg magyarul, a nyelvi modell korpuszát internetes magyar forrásokkal töltötte fel, többek között az OSZK adatbázisán, a magyar Wikipédián, a magyar Webkorpuszon, az Index archívumán, és a poet.hu-n fellelhető szövegeket használva. A rendszer napi ötszáz verset hozott létre, melyekből a kötet szerzője válogatta ki a legjobbakat. A gép által „beszélt”, itt-ott hibás magyar nyelvet Menyhei György újmagyarnak nevezte el, a kötet címadása is erre utal.
