Bő két évet dolgoztak rajta és elköltöttek rá több mint húszmillió forintot: nagyot álmodtak a nemrég bemutatott Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégiában (NATS), amelyet már társadalmi vitára bocsátották és április közepéig lehet véleményezni.
Megnéztük, mi áll a programban, amely óriási összegek elköltésére lehet majd hatással. A nagyságrendet jól mutatja, hogy a stratégia bemutatásakor Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős államtitkár úgy fogalmazott: az új uniós pénzügyi ciklusnak köszönhetően 270 milliárd forint juthat idegenforgalmi beruházásokra, jóval több, mint korábban.
A 164 oldalas – meglehetősen terjengős és sok ismétlést, általánosságot tartalmazó – ígéretgyűjteményben célul tűzték a társadalom egészségi állapotának javítását, a vidék fejlesztését, a helyi és a nemzeti identitás megerősítését. Konkrét feladatként többek között a különféle turista- és túraútvonalak, a kilátóhelyek, a tanösvények, a látogatóközpontok, a siklóernyős starthelyek, szállás- és pihenőhelyek, a síközpontok, a vendéglátás fejlesztését, a turisztikai szempontból fontos erdők és tájak fenntartását tűzték ki célként, tovább azt, hogy az aktív turizmust beillesszék az iskolai tananyagba. Mindezt különféle arculati és kommunikációs kampányokkal, megfelelő marketingháttérrel és oktatással egészítenék ki. Az anyag összeállítói mindettől azt remélik, hogy csökkennének az egészségügyi kiadások, mérséklődnének a területi gazdasági egyenlőtlenségek, erősödnének a helyi kis- és középvállalkozások, 40 ezer új munkahely jönne létre, nőne a települések megtartóképessége, erősödne a térségi és a nemzeti identitás. Mindehhez a vonzerők fejlesztésre 26,8 milliárd, az útvonalhálózatéra 75,8 milliárd, a szolgáltatásokéra 56,9 milliárd, az információ-marketing-kommunikációra 23,3 milliárd, az Aktív Magyarország Alap esetében pedig 84 milliárd forintra lenne szükség.
A NATS hat túratípussal, a gyalogos természetjárás mellett a kerékpáros-, a vízi-, a sí-, a vitorlás- és a lovas turizmussal foglalkozik részletesen, és szerepet kap benne a futás, a via ferrata, a sziklamászás, a kite szörfözés és a siklóernyőzés is. A részletes program szerint többek között 20-25 új turistaház épülne, felújítanák az ifjúsági táborokat, a Kéktúra mintájára országos kerékpáros kalandtúra-útvonalat hoznának létre, 300 milliót szánnának mászó- és via ferrata utak építésére, félmilliárdot 10 új siklóernyős starthely kialakítására. A NATS 25 milliárd forintból 15 ezer kilométernyi jó minőségű kerékpárúttal számol. Az erdei és hegyikerékpáros utakra, valamint bringaparkokra és pumpapályákra 1,5-1,5 milliárd jutna. Újabb síközpontok épülnének, s jelenlegieket pedig korszerűsítenék, többévszakossá tennék ötmilliárdból. A NATS készítői szerint minden, vitorlázásra a méreténél, elhelyezkedésénél fogva alkalmas vízfelületen biztosítani kell a vitorlások vízre helyezését és használatát, erősíteni kell a vitorlásturizmust.
Mindezekhez persze komoly infrastruktúra-fejlesztések kapcsolódnának: parkolókra, kiszolgáló létesítményekre, szálláshelyekre, táborokra is milliárdokat költenének összességében. Meglehetős összeg jutna kommunikációs és marketingfeladatokra is. Létrehoznák például az Aktív Magyarország márkát, melynek bevezetésére 6 milliót, részletes kidolgozására 15 milliót, 2025-ös „finomhangolására 8 milliót szánnának, évi 24 millióból szerveznének kommunikációs kampányokat, a kreatív ügynökség évi 60 milliót kapna, a médiaköltség pedig 900 milliót emésztene fel évente, s további közel 100 millió menne el egyéb feladatokra. Országos turisztikai adatbázis is készülne, melynek éves költsége az első három esztendőben 300 millió, a későbbiek során 180 milliót lenne, influenszereket évi 48 millióért foglalkoztatnának. A legkomolyabb költség persze az Aktív Magyarország Alap lenne, mely évi 100 milliós működési költség mellett évente 12 milliárdból gazdálkodhatna.
Szakértők, tanácsadók, milliók
A Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia kidolgozását 2020-ban kezdte el az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ. A program kidolgozásában részt vett a Magyar Urbanisztikai Társaság is. A tervezet véleményezésére felkért szakértői körben a Magyar Természetjáró Szövetség, a Corvinus Egyetem turizmus tanszéke, a Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség és a területfejlesztési szakma vezetői kaptak helyet. Az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ kommunikációs igazgatója, Petényi Mirkó lapunk kérdésére elmondta: – A szakszövetségek többnyire társadalmi munkában, költségtérítés és megbízói díj nélkül vettek részt a stratégia elkészítésében. Az urbanisztikai társaságnak nettó 14,8 millió, vagyis bruttó 18,7 millió forintot fizettünk, míg a négy opponens havi bruttó 250 ezer forint díjazásban részesült 4 hónapig.
